A kompetenciafejlesztő adaptív iskola.

 

adaptivitás és a rá épülő tanulásszervezési eljárások a megelőző szemléletet valló pedagógiákra jellemző

differenciálás a deficiteket, a hiányosságokat kereső és azokat javító, felzárkóztatásra kiemelt figyelmet fordító kompenzatorikus pedagógiákra jellemző. A differenciált tanulásszervezés akkor, adaptív, ha a diákok egyéni szükségleteire épít.

 

 

Az egyenlőség értelmezése

 

Illúzió az egyenlőség és az esélyegyenlőség; a hagyományos tanulási- tanítási folyamat a frontális osztálymunkára épül, a pedagógusok az esélyegyenlőséget úgy értelmezik, hogy azonos időtartamban és azonos ütemben, ugyanolyan tartalom feldolgozásával, különböző családi háttérből érkező diákok, más- más előzetes tudással kell részt venniük az elsajátítás folyamatában. Ebben az esetben a differenciálás = az átlagból kilógó diákokkal való foglakozás: 1. „korrepetálás”, hogy utolérjék a tehetségeseket.

Tanárnak plusz teher és munka, a diákok büntetésnek élik meg.

2. „tehetséggondozó” foglakozások

A sok szempontból, eltérő gyerekekből összeálló osztályban azt kell értenie és átgondolva elfogadni a pedagógusnak, hogy minden tanuló másban jó és másban szorul támogatásra.

 

A gyermekkor megváltozása

 

Korábbi szemlélet szerint a gyermek kevés racionalitással, önállósággal bíró lény, akit a társadalom idősebb tagjainak kell a felnőtt létformára megtanítani. Megváltoztak a tárgyi és társadalmi környezet lehetőségei, számtalan területen önállóbban, otthonosabban dolgoznak az idősebb generációnál (számtechnika stb.), változott az iskolai tevékenység→az érdekes feladatokkal aktívan dolgoznak, ha nem sikerül megfelelően motiválni őket látványosan ellenállnak.

A modern felfogás szakít az egységes gyermekkor értelmezésével, minden egyes gyermek fejlődését befolyásolja, hogy a Föld melyik pontján, milyen társadalmi környezetben nevelkedik.

Maga a fogyasztói kultúra is kialakít egy gyermekképet: a mozik, a reklámok, a TV filmek utópisztikus közeget kínálnak, egy álomvilágot, melyben csak ők léteznek (gyermek) a felnőttek nem. Menekülni kell az unalmas felnőtt világból→a felnőttek a probléma forrásává válnak; azt sugallja, hogy a fogyasztás világa magasabb rendű az iskola szimbolizálta felnőttvilággal. A Disney film által sugallta álomvilágot meghosszabbít a Disney matrica, édesség ruházat stb.

Hogyan látja a gyermeket z iskola világa? Meg van győződve, hogy kívánatos normákat, viselkedésmódot tanít a fogyasztói kultúra eltévelyedett értékeivel, megfertőzött gyermekvilágával szemben. Az iskola világa magára hagyatott elidegenedett terület, érzi küldetéstudatát, de eszköztelen. Akkor tud ezekre, a kihívásokra válaszolni, ha saját értéket tud felmutatni, saját gyermekfelfogást konstruál. Új „középkornak” is nevezik a mai társadalmat, de mégis radikális kettéhasadás, a fogyasztói kultúra érdeke fenntartani az „álomvilágot”.

 

Az iskola segít megvédeni a gyermeket ha:

figyel az egyéni szükségletekre

felismeri, hogy a diákok sajátos életet élnek

érti, hogy az eltérő tanulási környezet hatására a tanulói lét is eltérő lesz

ért a saját felelősségét abban, hogy ő maga is konstruálja a gyermekkor fejlődését

 

Más lesz a tanulónak a személyiségfejlődése ha:

gyermekbarát teret alakítanak ki

a tanítási tartalmakat a gyermek fejlődéséhez kötik

különféle tevékenységi formákhoz kapcsolják a szervezési módokat

a diákok rendszeresen döntéseket hozhatnak saját tanulásukkal kapcsolatban

 

 

Az iskola funkciója

 

Hosszú ideig az iskola volt az egyetlen információforrás, a média, informatika fejlődése lehetővé tette az információk személyesebb megválogatását, szelektálását, egyéni felhasználását értelmezését.→ Megváltozott az iskola funkciója a 21. századra, nem egyedüli forrása a tudásnak, ezért egy olyan környezetet kell megteremtenie, ahol a gyermekek aktívan építhetik fel, konstruálhatják meg saját tudásukat.

 

Nincsenek kész tanulási receptek, figyelembe kell venni a tanulócsoportok, diákok szükségleteit→ a hangsúly nem a nagy mennyiségű információ közvetítésén, hanem a sokféle információforrás (tanár, szülő, net, osztálytárs, tv) párhuzamos használatán, a nyert információ szelektálásán, értelmezésén, egyéni életben való felhasználásán van. Fontos a tanárnak arra késztetni a diákokat, hogy vele együtt gondolkozzanak, saját megoldást keressenek, majd osszák meg társaikkal/felnőttekkel. Nem a helyes válasz adása a legfontosabb, hanem a megoldásig hogyan jut el, érezze gondolataik, ötleteik értékesek, komolyan veszik. Sosem tiszta lappal kezdenek, előzetes tudásuk már van róla, valahol már látták, nézték és erre ők már egy saját stratégiát alakítottak ki. Az óratervezésnél ezt mind figyelembe kell venni.

 

 

Széles tevékenység felkínálása

 

A tevékenységi vákuum destruktív magatartást eredményez. Ha nem akarnak számukra értelmes foglalkozást felkínálni, akkor ők maguk keresnek, ami gyakran nem fejlesztő hatású.

A gazdag tevékenység javítja azon diákok önbecsülését, önértékelését, az iskolához fűződő pozitív viszonyát, akik sikertelenek a tanulmányi területen. Fejlődik a szociális kompetenciájuk és az érzelmi intelligencia, a társas élményt megélhetik.

 

A diákok szükségleteire épülő adaptív tanulásszervezés

 

A hagyományos 45 perces frontális osztálymunka helyett szervezeti formaként a rétegmunka, önálló munka, a rugalmas időszervezés, mint a projekt, a modul, az epocha, a módszerek közül a csoportmunka, projekt, kooperatív technikák alkalmazása.

Mindez lehetőséget biztosít a pedagógusnak a tantárgyak közötti integrációra, a tantestületen belül a tapasztalatszerzésre, a szakmai konzultációkra.

 

 

 

 

Pedagógusszerep értelmezése

Ki kell lépni a hagyományos:  kérdezek,- felelj szerepből, az osztálytermet át kell adni a diákoknak akik egyénileg/ pár/ csoportos foglalkozásban aktív résztvevői saját tanulásuknak. A pedagógus látszólag szorul háttérbe, de valójában ő irányítja a folyamatot. Eddig azt gondolta végig, hogyan adja át lépésekben a tananyagot, most azt kell megterveznie, hogy milyen differenciált tevékenységgel segítheti a tanulókat abban, hogy maguk találják meg a választ az általuk megfogalmazott kérdésekben. Ezért tudatos megfigyelésre van szükség, majd e megfigyelés értékelése alapján jól kell tudnia kérdésekkel és reflexiókkal segíteni az egyéni fejlődést. Szaktárgyi tudása mellett szükséges a tanári készségek megléte és fejlesztése:

különböző képességű tanulók együtt nevelése

a tanulás szociális közegének a felismerése

a diákok önálló tanulásának ösztönzése

a gyermek tudáskonstruálásának inspirálása

alternatív értékelési formák

partnerkapcsolat kialakítása/ fenntartása a kollegákkal

a pedagógus rendszeres önreflexiója

 

Ismeretek:

a fejlődés törvényszerűségeit, a személyiség sajátos fejlődési lehetőségeit

a korosztályra vonatkozó nevelési-, oktatási elméleteket

a tanulásirányítás eljárásait, munkaformáival differenciált/integrált pedagógiai folyamat megteremtése

tantárgy pedagógiák

Alkalmasság:

a nev-okt munka tervezésére, szervezésére, a tanulási folyamatok irányítására, a tanulási folyamatok irányítására, a tanulási készségek, képességek fejlesztésére

a gyermek és saját személyiségének a fejlesztésére, önképzésére, mentális egészségének a karbantartására

Attitűdök, magatartás:

önismeret, együttműködési készség, felelősségérzet mind a gyermek, mind önmaga iránt, fejlett kommunikációs készség

érzékenység a tanulók társas és társadalmi helyzete iránt

sikerorientált, önmaga számára kritikus, másokkal toleráns, kollegális magatartás, tisztelet és a mássággal kapcsolatban elfogadó attitűdöt kell tanúsítania

figyelemmel kell lennie egyes gyermekek individuális fejlődési folyamataira, valamint azokra a csoporthatásokra, amelyek támogatják a tanulási készségek és szociális fejlődés sikerességét

esélyegyenlőség támogatása/biztosítása

 

 

Tanulási folyamatok

Iskolai tanulás:- a világból nyerhető információ szerzés útja az írás, a gondolkodás                           fejlődésének/ fejlesztésének a matematika, a gondolkodás út a világ                           megismeréséhez → az iskolai tanulás fő területei az írás-olvasás, és a matematika alapjainak az elsajátítása.

 

Társas kapcsolatok, szociális tanulás: -a közös tevékenységek szolgálnak a társas kapcsolatok alapjául, mint a szabály játékok. Ezek által fejlődik az emlékezet, önfegyelem, kudarctűrés, kihívás, kitartás, akaraterő, szociális érzékenység (mások tempója), méltányosság (gyengébb képességű társ), megértés, nézőpontváltás, alkalmazkodás, erkölcsi fejlődés.

„tedd”−− „ne tedd” típusú nevelői magatartás

↓                 ↓

• bátorít           elveszik a kezdeményezés→beszűkül a mentális, fizikai
• megerősít      tevékenység egy szűk sávra → deficites személyiség-
• motivál          fejlődés

Félelem és szorongás az iskolában: érzelmi életüket jelentősen befolyásolja az iskolai élet.

„Szociális fóbia”- tartósan fennálló félelem egy olyan társas helyzetben, amelyekben a figyelem ráirányul. Pl: felelés alatt elsírja magát. „Iskola fóbia” az iskola szélsőséges elutasítása, alapja a bizonytalan kiszámíthatatlan anya-gyermek kapcsolat, főként azon gyermekeknél, akik azt tapasztalhatják, hogy ők „kitehetők” a családból. Másik oka a félelem és szorongásnak maguk az iskolai események. Minél kiszámíthatóbbak az iskolai szabályok, követelmények stabilak, állandóak a szokások biztonságérzetet ad a gyermeknek.

 

szükségletek: éhség, álmosság, fáradtság, nem mozog eleget, díszkomfort érzés, senki nem simogatja, érinti meg

megtapasztalja, ha az agresszív viselkedés hasznos- „beváltság” a cselekvés megismétlésére készteti,→ nem tanulja meg a konfliktuskezelés szocializált módját

mintakövetés

 

Tanulás és társas helyzet- tanulásszervezés

az iskolai eredményesség szempontjából fontos a csoporton belüli szerep, a pedagógusnak szerepe és felelőssége van a csoporton belüli státusz formálásában

versengés vagy együttműködés?

„társas serkentés” a csoportban tanulás egyes helyzeteiben

↓

kooperatív technikák (figyelem, én- bemutatás)

„társas gátlás”→ a többiek letolják

 

Társas összehasonlítás és az iskolai tevékenység

homogén csoport/osztály- húzóerő és visszahúzó erő, énkép sérülés veszélye fennáll, a túlzott húzóerő szorongást okoz

a csoportmunka feltételei:

• pozitív interdependencia
• egyéni beszámoltatás
• heterogén csoportösszetétel
• megosztott vezetés, megosztott felelősség
• szociális képesség, készségek direkt-, verbális irányítás nélkül elsajátíthatóak

 

Pedagógiai tervezés

1. Tanmenet készítés- szerepe: orientálja a pedagógust és a kollegáit az oktatás tervezett időmenetéről, megkönnyíti a különböző tantárgyak, művelődési területek tartalmi összerendelését, átláthatóságát

osztály számára készített tanmenet- hány tanítási óra, ezen belül mennyi az új ismeret feldolgozása, ismétlés, rendszerezés vagy értékelés, iskolán kívüli tanítás

ha nem tanórához kötődik az oktatás: epochális oktatás- nem órarendszerűen, hanem sűrítve, blokkosítva történik egy műveltségi terület tanítása- tanulása→ a tervezés az epochák tervezett sorrendje. Projektoktatás- egy komplexebb téma feldolgozása, amelyben a téma meghatározása, a munkamenet tervezése, a témával való foglalkozás,  a közös munka, eredmények meghatározása a gyermeken alapul→ tervezés időjelzés/vagy elérhető célok felsorolása, a téma tartalmi szerkezetének a felvázolása

1. Tervezés egy témára

tematikus terv- egy viszonylag zárt, összefüggő téma feldolgozásának pedagógiai terve

epochális tervezés

projektoktatásra tervezés

1. Tanítási óra tervezése

A tervezés előzményei

az óra céljainak a megfogalmazása- a célok forrása a helyi tanterv alapján készült program, a pedagógus szubjektív célja az oktatás céljáról általában, a tanulók céljai, a tanulók megalapozó tudása, valós szükségletei, igényei

a tananyag kiválasztása- összekapcsolódik a tankönyvvel, fennáll az „idődrukk” veszélye, haladni kell, a nevelés szempontjából fontos eseményekről eltereli a figyelmet. Ajánlotta alternatív tartalmak választása→ nyílt oktatásra jellemző

tanulás szempontjából fontos gyermeki sajátosságokból való kiindulás

az előfeltevés NEM gyermekismeret- szembesíteni kell a napi pedagógiai tapasztalatokkal, szükség esetén a tanulók megismerésére alkalmas módszert használni(megfigyelés, beszélgetés, a tanulók munkáinak az elemzése, az osztály társas szerkezetének megismerése, az egyén osztályban elfoglalt helyének a megismerése)

tanulásszervezés

• egységes tanulásszervezés
• differenciálás NEM szelektív tanulásszervezés→ „skatulyázás”

 

A tanítási óra konkrét megtervezése

az óra hogyan kapcsolódik az előző órához?

A híd sok esetben a házi feladat, amely nem lehet a megértési folyamat pótlása, a megértett anyag rögzítése, gyakorlása a cél. Formális házi feladatot nem érdemes adni(csak hogy legyen), differenciált fejlesztő funkcióját is szem előtt kell tartani. Csak formálisan ellenőrzött „leckék” a dolog komolytalanságát sugallják a gyermekeknek. Nem érdemes kicsengetés után feladni, veszélyeztet a pontos hallást

az elsajátítási folyamat alatt mire kívánunk különös tekintettel lenni?

Induktív, deduktív vagy problémamegoldó stratégiát választunk az ismeretszerzéshez, milyen tartalmi elemeket hogyan emelünk be az előzetes ismeretek továbbépítése érdekében.

• alkalmazáskor páros/egyéni/csoport munka váltogatása
• rögzítés- elsődleges szakaszban vázlatot adunk, később alakul ki a folyamatos önálló jegyzetelés
• rendszerezés: elsődleges- az új ismeretet a megfelelőhöz rendeljük→parciális: a tananyagot nagyobb fejezetén belüli rendszerek kiépítése→átfogó rendszerek: a tantárgy egészére vonatkozó asszociációs szisztéma→komplex: a rokon tárgyakhoz kapcsolódik
• értékelés: diagnosztizáló (mit hogyan tudnak, miről hogyan gondolkodnak, tevékenykednek, „röpdoga”), formáló segítő értékelés (a kiderült hiányok korrigálása, a tudás továbbépítéséhez még a tanulási folyamatban adunk segítséget, feladatlap), összegző- lezáró értékelés (a folyamat eredményét vetjük össze a követelményekkel).

hogyan érhetjük el a tanulók folyamatos motiváltságát?

Differenciált motiválás folyamatosan, nemcsak az óra elején

• zárt oktatás: külső motivációs hatásrendszert is szükséges biztosítani (jutalmazás, verseny, büntetés)
• nyílt oktatás: a tanulás valódi érdeklődésre épít, ezért folyamatos a belső motiválás, jelen van.

milyen szervezési módokat, módszereket, eszközöket kívánunk alkalmazni?

• szervezési mód, munkaforma: csoportos, páros, egyéni NEM LEHET ÖTLETSZERŰ, zárt oktatás→ frontális munka
• módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni a munkaformát+ gyermekek várható cselekvéseit
• eszközök: a zárt oktatás pontosan tervezi, a nyílt oktatás „szabad”, kreatív tevékenységeknek tulajdonít nagyobb jelentőséget

milyen időbeosztást találnánk megfelelőnek?

A frontális munka teszi lehetővé a leggyorsabb tanítást (NEM TANULÁST), a többi munkaforma dupla mennyiségű időt igényel, a titka a tervezésnél az, ha el tudjuk képzelni és tervezni, hogy egy adott időszakban ki mit tesz, hogyan kapcsolódik a másik tevékenységhez az előző. Vegyük figyelembe saját fáradsági görbénket (önmegfigyelés).

 

Nem minden órára tudunk eleget készülni, legyen akciótervünk/ készletünk: rejtvény, problémahelyzetek stb.