MENÜ

Az iskolával, tanulással kapcsolatos attitűdök és formálásuk lehetőségei

 

 

Attitűd: az egyén pozitív és negatív viszonyulásaira utal a tárgyakkal, személyekkel, helyzetekkel, csoportokkal, eszmékkel stb. kapcsolatban.

 

Irodalmak, kutatások alapján röviden összefoglalva:

Iskolával, tanulással kapcsolatos attitűdök:

-         //iskolában: a szervezi kultúra is kapcsolatható ide (mint közösen kialakított attitűdök, normák, értékek stb rendszere), de alapvetően csak „hely kitöltésként”//

 

Tanulók attitűdjeinek kialakulására hat:

  • amit a családból hoz – és kutatások alapján hat az iskolával/tanulással kapcs. attitűdre:
    • szülők végzettsége
    • szülők elvárásai
    • szoc. státus
    • kultúra (külföldi, határon túli, kisebbségi)

////legtöbb kutatás itt cigányokkal foglalkozik. A családnál az irodalmakban kb az ecsetelik, hogy alacsony sz. végzettség – nem tud segíteni a gyereknek, sz. rossz tapasztalat – rossz az iskola stb.////

 

  • amilyenek a kortársak, barátok és a velük való viszony
    • mekkora a hatásuk és ők mit hoznak

////nyilván idetartozik a kortársak családja, itt azt kell kiemelni, hogy mekkora hatással vannak a kortársak kb////

 

  • a társadalom – ////ez csak említés szintjén, mert csak egy helyen találtam, hogy érdemesnek tekintik kiemelni////
    • média szerepe - „társadalmi nyomás” – itt pl az iskolai verekedések, verések kiemelendőek – tanárverés, egymás bántalmazása; vagy oktatással kapcsolatosan közvetített negatív/pozitív értékek stb.

 

  • az iskola (az iskolai környezett, tanárok stb.) – amik feltétlen kiemelendőek:
    • kooperatív iskolák – legtöbb szakirodalom a koop.isk. példáját mutatja be jó példának a „hagyományossal” szemben
    • partnerközpontúság
    • hátrányos helyzet figyelembe vétele

 

Attitűd formálás

-         motiváció

-         életkori sajátosságok figyelembe vétele

-         tanárok: hogyan használják ki a lehetőségeiket – eszköz használat, figyelem felkeltés – nem unalmas órák:

  • előadás mód – nem unalmas, monoton, pl humoros, stb.
  • a különféle oktatási módszerek változatos használata (itt fontos kiemelni a módszerek értékeit!!! Említeni kell szerintem: a projektmódszert, a vitát, a tanulási szerződést, a kooperatív okt. módsz-t mindenképpen, és nyilván ki lehet emelni a többinek a pozitív sajátosságait is)
  • egyéni fejlesztés, egyéni foglalkozás

 

 

A nevelési tényezők, nevelői hatások és módszerek, ill. a jellemfejlődés

 

Ezek rövidítve:

 

Nevelő hatások:

-         tárgyi környezet és feltételrendszer

-         személyi környezet és a gyerek interakciója

  • nevelési interakció – (kölcsönös észlelés és reagálás)
  • interakciók formái

 

Nevelési tényezők:

-         a nevelési hatások meghatározott forrásai

-         tárgyi környezet és feltételrendszer

-         a felnőtt tekintélyi személyek

-         a kortársak és k.csoportok

-         a konstruktív feladatok

 

Módszerek:

-         személyiségformáló funkció

  • szokásformáló eljárások
  • példakép
  • meggyőzést formáló eljárások

-         hatásszervező funkció

 

Jellem kapcsán – a személyiség magatartást meghatározó belső feltételrendszer legmagasabb eleme (ld. tk):

 

A lényeg itt az ábra Neveléselmélet t.k. 97. old


Jellem fejlődés folyamatának két szintje: - ezek összevetése!

-         kialakulatlan jellem (szükséglet rendszer, diffúz, rendezetlen, stb)

-         kialakult jellem (hierarchikus, alá-fölérendeltségi viszonyrendszer stb.)

 

Jellem fejlődést meghatározó tényezők:

-         életkor, biológiai érés – és ez a legkevésbé

-         értelmi tényezők

-         környezeti tényezők szerepe

 

 

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet