1. 1. A gyermekkép történeti alakulása

(Fejezetek a gyermekkor és a családi nevelés történetéből—A pedagógia problématörténete)

 

  1. Az ókor gyermekeszménye

-       Rituális gyermekáldozat ősi hagyományaà vészhelyzetekben

-       Felismerték a gyerekek: szeretet-, játékigényét

-       Jogi védelem, nevelés

 

-       Görög kultúra—tudatos nevelés, reflektálás a gyermeki jelenségekre

-       Róma: felismerték, hogy a gyermeki fejlődés fokozatos és egyéni

 

  1. Gyermekek a középkorban

-       374-ben egyházi törvény—gyermekgyilkosság főbenjáró bűn

-       Szoptatós dajkákà nem biztonságos (szoros pólya, ópium tartalmú cseppek)

-       Krisztusi tanítás: kisgyermekkor—tisztaság, ártatlanság kora

-       Árvaházak (1. Dateo-787)

-       Rideg családi légkör

-       2 éves korig dajkánál—6-7 éves korban elkerültek otthonról (szolgálónak, kolostorba, más családhoz)

 

  1. Humanisták és reformátorok a gyerekekről

-       Nevelés iránti felfokozott érdeklődés

-       Rotterdami Erasmus

 

-       Luther Márton

 

-       Polgári értékrendet tükrözi

-       Protestáns életideál,

-       Puritanizmus: gyermek eredendően bűnös, gyermeknek tulajdonított értékà szülői erkölcs leképeződése

 

  1. A felvilágosodás kora

-       John Lock—Gondolatok a nevelésről

- A gyermek nevelendő, nevelhető

- Tabula rasa—tiszta lapà korlátlan nevelhetőség

- Nevelés ügye közüggyé válik

- Ép test ép lélek (egészségmegőrzés,jó kedv, jó cselekedet, erényes vallásos léle, praktikus tudás)

- Testi fenyítés kettőssége („csak ha muszáj”)

 

  1. A „nevelés évszázada”

-       18. sz. életkörülmények biztonságosabbá váltak, kiszámíthatóbb létfeltételek

-       Gyermekhalandóság még azért magas à de csökkenà maga után vonta a születésszám csökkenését

- Meghatározó: társadalmi státusz, ki került szoptatós dajkához,

-       Gyermekkor felértékelődése, emancipálódása

- Okok:

  1. Új családtípus: nagycsaládbólà NUKLEÁRIS CS.
  2. Egyéniség fontossá válikà gyermekeiben él tovább
  3. gyermek szerepe felértékelődikà nevelés gondozás fontos

-       Rousseau (zanzában csak)—Emil avagy a nevelésről

- Gyermek születésekor jóà emberi társadalom romlott viszonyai rontják elà ki kell szakítani

- Természetes nevelés—gy. elemi szükségleteinek kielégítése

- Negatív nevelés, feltételek, körülmények megteremtése (helyzetteremtés)

- Mimezis—megrendezett pedagógiai helyzetek (színjáték)

- Pólyázás ellen szól

 

  1. 19. század

-       Változás: civil társ. alapköve a kiscsalád (ld. Családos rész)

-       Gyermeki fejlődés iránti érdeklődés, gyermeknevelés hangsúlyozása

-       Terek elkülönülése: gyerekszoba, gyermekbútorok

-       Gy. iránti érzelmi és anyagi befektetés

-       Gy. nemcsak a család szempontjából fontos, hanem a nemzet szempontjából is (jó állampolgár)

-       Fő feladat a társadalomba való beilleszkedés

-       Gyermekkel kapcsolatos attitüd kettős: kisgyermek több figyelem, serdülőkort nem értették meg—kritikus kor

-       Anyai aggódó szeretet (nincs szoros pólyázás)

-       Apa is részt vesz a nevelés folyamatában

-       Herbart

- Nevelési folyamat: Kormányzás—nevelő oktatás—vezetés

- Kormányzás: felkészítés a nevelésre; parancsok, tilalmak, állandó felügyelet

- Oktatás: erkölcs fejlesztése+ tudás

- Vezetés: erkölcsi belátás, etikai meggyőződésà erkölcsi autonómia

- Civilizálásra váró vademberként+ „hiánylény”ként való felfogás

 

  1. A „gyermek évszázada”

-       Ellen Key

- Gyermeket egyéniségként tisztelő, önálló gondolkodásra és alkotómunkára képes lény

- Pozitív, elfogadó szülői attitüd térhódítása

-       Gyermekmítoszok megszületése és egy időben a demitologizálás (gyermektanulmányok megjelenése—gyermekek fejlődésének kutatása)

-       „Gyermekben szunnyadó tehetség” mítosza

-       Idealizált gyermek

-       Kutatások: Watson (csecsemők viselkedése)

-       ’40es évek: új gyermekközpontú szemlélet—reformpedagógiai intézmények gyerekképe

-       Gyengéd, szeretetteljes nevelés

-       20. század utolsó évtizedeià változás: piac által is mesterségesen gerjesztett „gyermekország” megjelenése (felnőttektől elszigetelt élet és fejlődés)

- Gyermekekkel foglalkozó intézmények—szociális és pszichoterápiás

- Elkülönített tevékenység- és játékterek különböző korosztályú gyerekeknek

- Gyermekek igényeihez méretezett kulturális ajánlat

- Fogyasztási piac

- Politikai- társadalmi szervezetek

- Gyermekek gazdasági, társadalmi szerepét szabályozó törvények

-  Kötelező iskolarendszer

 

 

  1. 2. A család változása a történelem során

(A család története (Gyakorlati pedagógia 5. kötet); Az európai család változásai (A pedagógia problématörténete,241-257.o.)

 

  1. Ókori társadalomban

-       Legfontosabb funkció—reprodukció biztosítása, önellátás

-       Férfi—nem ismerte igazán az otthon fogalmát

  1. i.      Élet-halál ura

-       Otthon= asszony, kisgyerek, rabszolga

-       Újszülött sorsa felől a felnőtt társ. döntött

-       Létrejöttek a család életét befolyásoló intézmények

 

  1. A középkori család

-       Család fogalom= háznépà nagyobb, egymással vérségi illetve függőségi kapcsolatban álló emberek együttélése

-       Háznép—ház ura, feleség, gyerekeik, cselédek, inasok, rokonok, gyakran több kisebb család élt együtt

-       Egy háztartásban élők kapcsolataità az általuk végzett munka rendje határozta meg; mindenkinek meghatározott feladata volt

-       Patriarchális rend

  1. i.      Ház ura—jog a megtermelt javak értékesítésére
  2. ii.      Háztartásában élők gyámja, fegyelmezője

-       Sok ember együttéléseà ø intim szféra, ø nyílt konfliktusok

-       Biztonságà elengedhetetlen a rend betartása, a fegyelem, engedelmesség

-       3-4 generáció szoros együttéléseà viselkedési minták utánzás útján történő elsajátítása

 

  1. Az újkori családmodell (16-18.sz.)

-       Fontos

  1. i.      reneszánsz korban megerősödő polgári réteg
  2. ii.      reformáció elterjedéseà megerősítette a személyes példaadás, a harmonikus családi élet fontosságát

-       protestáns egyházak sajátos társadalmi intézménye—protestáns parókia (lelkész és családja)—új családmodellà sokgyermekes család; feleség a férj segítője—példa, minta

-       házasság nem érzelmekre épültà rendi társadalmi politika; rendi társadalomba való beilleszkedés módja

-       házasság céljaà gyermekà gyermektelen házasság elítélendő

-       17. sz. – felértékelődik az evilági boldogulás értéke

  1. i.      Protestáns életideál, puritanizmus
  2. ii.      Üdvözülés előkészítése à harmonikus családi élet; gyermeknevelés; tisztes munkavégzés

 

  1. 18. sz. felvilágosodás

-       Változás a házasságok terénà polgári házasság; „romantikus szerelem”

-       Ritka a válás

-       Gazdasági, társ. viszonyok átalakulása (higiéniai viszonyok javulása, táplálkozás javulásaà megváltozott életkilátások)à a házastársak életkori viszonyai is átalakulnakà ELTŰNNEK A NAGY KORKÜLÖNBSÉGEK (összeillőbb párok—szeretet, kölcsönös megbecsülés az alap)

-       Férfi—családi üzlet (racionalitás, aktivitás)

-       Nő—család magánéletének gondozása (érzelmi gazdagság, passzivitás)

-       Szülői kötelességà derék embert nevelni a gyerekekből

-       Kialakulnak a gyerekekkel kapcsolatos ünnepek (szülinap)

-       Lakosság nagy része még vidéken élà hagyományos nagycsalád intézménye

 

  1. 19. század

-       Robbanásszerű urbanizáció

-       Cs.= a magánélet legfontosabb tényezője

-       Lassan, fokozatosan à zárt, otthonközpontú kiscsalád

-       Család funkciói: gazdaság tartóoszlopai(=termelés folytonosságát garantálta); kultúra átszármaztatása; nemzettudat, történelmi hagyományok örzője

-       Még mindig nem tipikus a szerelmi házasságà szeretet fokozatosan alakult ki

-       Apa—domináns, kettős hatalomà társadalom felé képviseli a családot,családon belül is korlátlan hatalma van

  1. i.      Apamodell—összhangban a vallási tradíciókkal

-       Anya—otthon harmóniájának megteremtése

  1. i.      Vallásos hità összetartozás
  2. ii.      Példamutatás
  3. iii.      Gyermekek erkölcsi nevelése

-       Gyermeknevelés egyre inkább központi téma— megjelenik a gyerekszoba

 

  1. 20. század

-       Házasság, családalapítás meg nem örökségre, földtulajdonra alapozódik, hanem a családfő által megszerzett családi bevételre

-       Szerelem elfogadott alapja a házasságnak

-       Családfő feladata—Pénzkeresés, anyagi biztonság megteremtése,

-       Feleség—otthon, belső harmónia; a gyerek első nevelője

  1. i.      2. világháború után à munkába állásà egzisztenciális függetlenség
  2. ii.      Felsőfokú tanulmányokà hivatás, szakmai karrier
  3. iii.      ’60-as ével—női egyenjogúság és egyéb jogok, feminista mozgalmak

-       Két nem szerepének módosulása

  1. i.      Ffi: kizárólagos családfenntartói szerep csökken; Családon belüli munkamegosztásban való részvétel

-       Változik a szexuális viselkedéssel kapcsolatos attitüdök (téma nyilvánosságot kap)

 

  1. Jelenlegi családmodell—család intézményének átalakulása

-       Házasodási hajlandóság változása

  1. i.      ’80-as évektől egyre feljebb tolódik a korhatár

- Ok: nők iskolai végzettségének emelkedése; munkábaállás időbeli kitolása

  1. ii.      Házasság—nem olyan preferált à gazdasági okok: nők gazd. kiszolgáltatottsága csökken; van aki megengedheti, hogy egyedülállóként családban legyen; pályakezdők nem tudják vállalni a családalapítást (egzisztencciálisan)

-       Élettársi kapcsolat megítélése—egyre inkább elfogadott; függetlenség megőrzése

-       Elterjedtek a házasságkötés nélküli együttélési formák

-       Válások száma nő

-       Gyermekvállalási kedv csökken

-       Házasságon kívüli nemi kapcsolat elterjedése

 

  1. 3. A család fogalma és funkciói

  1. 1. Család fogalma
  2. 1. A családot más csoportoktól az különbözteti meg, hogy különnemű személyekből áll, akik különböző (legalább 2 generáció) generációhoz tartoznak. A család reprodukálja magát.
  3. 2. Néprajzi megközelítés (3 típus)
    1. i. Monogám (ffi+nő)
    2. ii. Poligám (ffi+ több nő)
    3. iii. Poliandrén (nő+több férfi)
  4. 3. Házastárs megválasztása szerint:
    1. i. Endogám—ugyanabból a társadalomból való a házastárs
    2. ii. Ezogám—csak más társadalomból választható házastárs
  5. 4. Jogi megközelítés (családon belüli hatalmi viszonyok)
    1. i.      Patriarchális—apa jogán öröklődik a vagyon+ hatalmi viszonyok
    2. ii.      Matriarchális—anya jogán u.a.
  6. Szociológiai értelemben (családszerkezet)
    1. i.      Nukleáris család (családmag=szülők, gyerekek)

- Ipari forradalom hatására terjedt el

- Meghatározó a családon belül kapcsolatok; illetve a család környezettel való kapcsolata (nyitott vagy zárt)

- Csökkentette az intenzív sokoldalú kapcsolatok lehetőségétà esetleges elmagányosodás problémája

- Hiányozhat a több generáció együttéléséből fakadó különböző nevelési helyzetek; a több gyerekes családokra jellemző differenciált szereprendszer, kapcsolati és érzelmi gazdagság.

 

  1. ii.      Nagycsalád (2-nél több generáció)

- Történelmi hagyományokà cs. feje a legidősebb férfi

- Átalakulásà női szerep családon belüli átalakulása; csaláok méretének csökkenése

- Különbség

  1. Többgenerációs cs.—szülőkkel együttélő fiatal házasok/ idős házaspár fiatalokhoz költözése
  2. Nagycsalád—kettőnél több gyereket nevelő család

- Gazdagabb szocializáció à tolerancia, empátia

- Bővebb interakciós terep, nagyobb támogatás

- Nehézség lehet

  1. Gazdasági háttér hiánya
  2. Generációk közti feszültség

 

  1. iii.      Családtöredék (szülő egyedül neveli gyerekét)

- 1970 óta emelkedik a számuk

- Típus: válás, valamelyik szülő halála, apa hiánya

- Esetleges hátrányos helyzetek

  1. Lakáskörülmények kedvezőtlensége
  2. Hiányzik az egyik szülői minta
  3. Nincs mindkét szülővel rendszeres, bensőséges kapcsolat
  4. Hiányzó szülő családjával megszakad a kapcsolat

 

  1. 2. Család funkciói

  1. 1. Biológiai funkció—reprodukciós funkció

-       Mo.: csekély gyermekvállalási kedv, kevés a születések száma, elégtelen a népesség a demográfiai utánpótláshoz

-       Gyermekvállalást szabályzó erő—anyagi megfontolások

-       Biológiai kötődés—családi génekà túlélő genetikai anyag (50% apai gének—50% anyai gének)

-       Sajátos emberi motívumok: kreatív hajlam, bensőséges kapcsolat igényeà Maslow- motivációs elmélet (személyiségfejlődés alapjai—1. hely: jó családi környezet)

-       Nemi szerepek elsajátításának megalapozása

  1. 2. Gazdasági funkció

-       Család= jövedelmi közösség; fő területe a fogyasztás

-       Család, mint szervezet gazdasági haszonnal is működik

-       Otthoni tevékenységek

  1. 3. Érzelmi szükségleteket kielégítő családi funkció

-       Lelki fejlődés

-       Szülővel való jó kapcsolat

-       Családtagok között domináns, tipikus érzelmi viszonyokà erős érzelmi szálak

-       Jól működik à érzelmi biztonság, kikapcsolódás, harmónia

  1. 4. A társadalmi státus meghatározása

-       Társadalmi státusok, rétegek újratermeléseà nevelés, szocializáció, értékátadás

  1. 5. Betegek ellátása, az öregekről való gondoskodás

-       Biológiai egyenlőtlenségekà időseknek sokkal hátrányosabb a helyzetük

-       Tartós érdekkapcsolat fiatalok és idősek között

  1. 6. A kulturális igény felkeltése, a szabadidő irányítása

-       Család kulturális légkörének meghatározása:

  1. i. Szülők foglalkozása, iskolai végzettsége
  2. ii. Családi tradíciók, törekvések
  3. iii. Családi légkör, kommunikáció minősége
  4. iv. Érzelmi összhang vagy ennek hiánya

-       Szülők szabadidejüket a gyerekekkel töltenékà mostaninál nagyobb kulturális igényességgel

-       Házon kívüli programok—egészséges és hasznos szabadidő eltöltés

  1. 7. A családtagok életének irányítása és ellenőrzése

-       Ellentmondásosság: generációs, világnézeti ellentétek/ megváltozott életritmus

-       Egyre inkább: szülők nem képesek ellenőrizni a gy. életét

-       Család, iskola—gyerek lelki immunitásának kiépítése; problémakezelés, konfliktusmegoldás megfelelő módjai

  1. 8. Szocializációs, nevelési funkció

-       Elsődleges szocializáció: társ. léthez, együttéléshez, beilleszkedéshez szükséges szabályok,normák, értékek elsajátítása

-       Több szintű funkció: ellátja a gy. biológiai gondozását; biztosítja a fejlődés feltételeit; közvetít meghatározott magatartás és szerepmintákar

  1. 9. Család, mint támogató rendszer(G. Caplan kutatása alapján)

-       Család a világra vonatkozó információk összegyűjtője és terjesztője

-       Cs. az identitás, az egyén önértékelésének, énképének a forrása

  1. i. Cs. fokozza az érzelmi teherbírástà függ: a krízishelyzetek átvészelésének mértéke
  2. ii. Érzelmi egyensúlyt, pihenést, regenerálódást biztosít
  3. iii. Család vonatkozási pont

-       Támogatja a rászoruló tagokat

-       Ezek a funkciók akkor működnek jól, ha a cs.tagok felelősséget éreznek egymásért, elfogadják a családi konrollt, kapcsolatok kölcsönösségen alapulnak,nyílt a kommunikáció

-       Generációk közti kapcsolatok épüljenek ki és működjenek

-       Család illeszkedjen be a környezetébe

 

 

 

 

  1. 3. Család és iskola

- Család—elsődleges szoc. Térà szuverén jog a gyermek értékeinek, világnézetének, kulturális mintáinak kialakítására

- Család a törvényben meghatározott elsődleges nevelési tényező

- Iskola: fontos

- szaporodó gondokà két nevelési terep elbizonytalanodása, szétzilálódásaà ok: modern társadalmak funkcionális differenciálódása; normatív szférák pluralizálódása

- kell együttműködésà gyermek eredményes nevelése

  1. b. A szülők jogai és kötelességei (közoktatási törvény)

-       Szülő,gyám— a gyerek törvényes képviselője

-       Oktatási jogok miniszteri biztosa (Oktatási Minisztérium)—hozzá lehet fordulni

Szülői Kötelezettségek (pl.)

-       Kötelező gondoskodni, hogy a diák tankötelezettségének eleget tegyen (Iskolaérettségtől- 18év)

  1. i. Ha nem tesz elegetà helyi önkormányzat jegyzője eljárást indíthat
  2. ii. Valóságà az előbbi probléma azokat a társadalmi rétegeket érinti, akikkel szemben nincs hatása a bírság kiszabásának, mert nincs lefoglalható vagyonuk, megfelelő jövedelmük
  3. iii. Más módszer: iskolalátogatási támogatásà évente igazolni kell, hogy a diák jár iskolába

-       Gondoskodnia kell gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről

  1. i. Be nem tartás ritkán von maga után szankciót
  2. ii. = gyermeke iskolába járatása, tanulmányai figyelemmel kísérése, szükséges eszközök beszerzése, előteremtése, közösségbe való beilleszkedés segítése gyermek jogainak védelme

Szülői Jogok

-       Nevelési, illetve nevelési-oktatási intézmény szabad választása

  1. i. 14. év betöltése után a gyermekével együtt gyakorolja

-       Iskola és kollégium pedagógiai programjáról, tevékenységéről, SZMSZ-ről, tájékoztatást kapjon; Házirendből kapjon egy példányt

-       Igényelheti 10. évfolyamig a napközi, ill. tanulószobai ellátást

-       Hit és vallásoktatás lehetővé tételére

-       Kezdeményezési jog

  1. i.      Javaslatot tehetà 15 napon belül választ kell rá adni
  2. ii.      Nem kötelező foglalkozás megszervezése

-       Foglalkozáson való részvétel, nyílt napok

  1. i.      Pedagógus, int. vezető hozzájárulásával

Iskola köteles

-       Rendszeres, részletes, érdemi tájékoztatás a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről stb.

  1. b. Milyen az együttműködésük?

-       Pedagógus Etikai Kódex: szülő iskola szövetségeà egyenrangúság

  1. i. Csak a pedagógiai kompetencia területén lehet aszimmetria

-       Család és iskola értékazonosulásaà kommunikáció

-       Találkozások: szervezett, rugalmasan alkalmazkodnak az igényekhez

-       Sok rejtett összefüggés megismerhetővé válikà család kórtana, családdinamikai hibák

-       Az iskolák szervezeti működését átláthatóbbá kéne tenni a szülők számára

-       Együttműködés alapvető feltétele: szülő bízzon a pedagógusban

-       Szülő és tanár oldja meg a problémáit… ne hárítgassák egymásra a felelősséget

-      

Szervezett formák

-       Szülői értekezlet

  1. i. Évente 2-3 alkalom—osztályszinten
  2. ii.      Hatékonyság feltétele a pedagógus felkészültségeà fokozhatja a szülő érdeklődését

-       Iskolai fogadóóra

-       Családlátogatás

  1. i.      Szülő megismerése, érzelmi megerősítése a szülői szerepben
  2. ii.      Érdeklődés felkeltése az iskolai ügyek iránt
  3. iii.      Nevelési javaslatok
  4. iv.      Nevelői diszkréció
  5. v.      ’80-as évekig kötelező

-       Iskolaszék

  1. i.      Célja: közoktatás demokratizálása
  2. ii.      Nem kötelező
  3. iii.      Tagjai: iskolafenntartó, szülők, pedagógusok, diákok
  4. iv.      Fontos a tagok egyenlő aránya

 

c. Osztályfőnök

-       Család- iskola közötti érintkezésben kulcsszereplőà közvetít az egyes szereplők között

-       Feladatköre komplex, sokrétű tevékenység

-       Osztályfőnöki szerepegyüttes fő elemei (Zrinszky):