MENÜ

 

Sikeres és sikertelen tanulók az iskolában

Pszichológia pedagógusoknak, 21. Problémás tanulók, okok és megoldási javaslatok

 

  1. Az egészséges fejlődés feltételei

 

    1. Belső feltételek

-       Öröklött adottságok

-       Egészséges fejődés-- Alapfeltételek:

  1. Átlagos testi adottságok, jó immunjelzőkà kielégítő egészségi állapot
  2. normál értelmi képességekà racionális gondolkodás, célszerű cselekvés
  3. Személyiségjellemzők alapjai—lelki habitus, érzelmi reakcióképesség, temperamentum

 

    1. Külső feltételek

-       Környezeti befolyások (spontán vagy tudatos)

-       Elsődleges szocializációs közeg (család)

  1. i.      Hajlamosító tényezők
  2. ii.      Spontán jelleggel tanulunk
  3. iii.      Tudatosan közvetített családi hatás feltételei:

1.biológiai gondozás feltételei;

2.biztonság, védettség, támasz nyújtása;

3.pozitív minta nyújtása;

4.szülő is a közvetített elvek szerint éljen

5.összehangolt  nevelés, rugalmas nevelési stílus

6.nevelési visszajelzések

-       Másodlagos sz. k. (óvoda, iskola, barátok, rokonok)

  1. i.      Pedagógus eszköze a saját személyisége

-       Életmód, életstílus, tevékenységek, aktivitások

  1. i.      Adott társas- társadalmi körülmények között és adott életkorban jellemző—befolyás

 

  1. Egészséges fejlődést károsító tényező

 

    1. Biológiai tényező

-       Születés előtti időszakban történt                     funkciózavarok,

-       Születés alatti zavarok                                      érési fejlődési eltérések

-       Szülés utáni állapot                                          részképességek deficitje

 

-       Értelmi képességeket nem érintő részképességzavarok:

  1. Beszéd és nyelv területén (nyelvi fejlődés zavara, beszédkészség lemaradása)
  2. Diszlexia—olvasáshoz szükséges részfunkciók sérülése
  3. Diszgráfia: helyesírási teljesítmény elmarad
  4. Diszkalkulia: aritmetikai készségek zavara
  5. Motoros készségek zavara—koordináció zavara
  6. Aktivitászavar-hiperaktivitás
  7. Figyelemzavar
  8. Figyelemhiányos- hiperaktivitászavar

 

-          Értelmi képességeket változó formában érintő zavarok

  1. Szórt intelligenciastruktúra: az agy egyes területei fejlettebbek, más területei alulfejlettek
  2. Kiemelkedő értelmi képesség (IQ 130-140 fölött)
  3. Alacsony értelmi képességek (IQ 70-80 körül)

 

    1. Pszichoszociális tényező

-       Az elsődleges szoc. károsító hatásai

  1. Támogató szerepet nem tudja betölteni a család (érzelmi biztonság, hovatartozás érzése tartósan felborul)
  2. Átmeneti krízisek („normál krízisek”)à akkor károsító ha túl gyakran történik
  3. Nevelési légkör túlzottan ideges, durvaság, agresszió
  4. állandó ellentmondó hatások
  5. nem megfelelő szülői modell
  6. Érzelmi elhanyagoltság
  7. Mértéktelen kényeztetés
    1. Fejlődésgátlóà nincs lehetőség az akadályok önálló leküzdésére
  8. Túlzott szigor
    1. Gyengédségrem szeretetre való képesség nem tud kifejlődni
  9. Családot ért veszteség

10.  önállósulás folyamata akadályozott

 

-       Másodlagos szoc. k. tényezők

-       Életmód, szokások, kult. károsító hatása

  1. túl sok tv, számítógépà emberi kapcsolatokat ezek az eszközök pótoljákà késlelteti a gyermeki gondolkodás valóságfunkció fejlődését
  2. kamaszok káros szokásai: éjszakázások, alkohol, drogà alvás- evészavar, szorongás, hangulatzavar, depresszió

 

 

Tehetséges gyerek:

tehetség összetevői:

átlagon felüli képességek

képesség, készség magasfoka

feladat végrehajtás magas szintje

kreativitás

ezek mind együtt és kell még hozzá a szorgalom

tehetség felismerése:

beszélt nyelv magas szintű használata

kidolgozott nyelvi kód

kiemelkedő érvelési készség

szokatlan, eredeti javaslatok

gondolkodás eredetisége, rugalmassága, kidolgozottsága

probléma érzékenység

több megoldási stratégia

magasfokú olvasottság

kíváncsiság

nyitottság

kritikai érzék

tananyag ötletszerű megközelítése

önálló értékrend

tanulási eredmény nem mindig jó

rutin feladatok megoldásában rosszak

rendszertelenül dolgoznak

konfliktusok a társaikkal

 

tehetségmentés:

kisebbségi csoport felismerése, függ a tanár szociokulturális szemléletétől. Tanulási motiváció hajt az alkotásra.

 

 

 

  1. Problémás gyerek
    1. Ki ő?

-       Hétköznapi értelemben bárki, aki számunkra zavaróà szubjektív megközelítés buktatói

  1. probléma kivetítése, projekció—énvédő mechanizmus (másikkal van probléma, nem velem)
  2. à nyílt vagy rejtett megegyezések, hogy adott szervezet mit tart problémásnak

-       Pedagógiai értelmezés à átlagtól való viselkedéses eltérés a problémás ( adott szociális közegben és életkorban elfogadott magatartásúaktól eltér)

-       Elfogadható értelmezés—Azt nevezzük problémásnak, akivel szemben az élethelyzet nem támaszt fokozottabb követelményeket az adott életkorban elvárhatóhoz képest, és mégis tartósan hiányos az alkalmazkodása, vagy nem tud megfelelni az adott szabályoknak, elvárásoknak

 

    1. Problémás viselkedés, mint tünet

-       Csecsemőkorban: táplálással, táplálkozással, bőrreakcióval összefüggésben

-       Kisgyermekkor: beszéd, mozgás, tisztasági szokások, önállósulási törekvésben

-       Iskoláskor: viselkedés- teljesítmény területe

-       Serdülőkor: önértékelés, identitás

-       Tünetek más életszakaszra való áthúzódásaà regresszió

-       Testi tünet—pszichoszomatikus tünet à sokszor nem veszik észre

 

    1. Tünetek tartóssága

-       Átmeneti: napokon belül kompenzálódik

  1. káros ha a pedagógus hangot ad elégedetlenségének
  2. jó: megértő viszonyulás, észrevétel

-       Időszakos: egy hónapig áll fenn maximum

 

-       Tartós: egy hónapon túl

-       Állandósult: éveken át

  1. kezelés feltétlenül indokoltà gyermek személyes kapcsolatai, szociális pozíciója romolhat; önértékelési zavarok

 

    1. Iskoláskor legjellegzetesebb tünetei

-       Viselkedéses tünetek

  1. Beilleszkedési zavar
  2. Viselkedészavar (alkalmi jellegű, a megszokottól eltérő)
  3. Magatartászavar (életkorból, élethelyzetből adódó viselkedési követelményeknek tartósan nem tud megfelelni)
  4. Deviáns viselkedés (Társadalmilag elfogadott magatartási és erkölcsi normák megsértése, aszociális reakciók)

 

-       Tanulás és iskolai teljesítmény zavara

  1. elkezdődhet az iskolába lépéskor
    1. részképességi-problémák esetén
    2. iskolaéretlenség esetén
    3. szociális készségeiben nem megfelelő fejlettség esetén
    4. neuropszichológiai problémák miattà figyelemzavar
    5. intellektuális képessége alacsony
  2. Tanulási folyamat során kialakul ha
    1. Tartós figyelemzavar keletkezik
    2. Motiváció gyengül, visszaesik
    3. Előzetes ismeretek hiánya
    4. Rossz tanulási módszer
    5. Saját tanulási stílusnak nem kedvez az oktatási módszer

 

  1. Problémás viselkedés háttere

-       Az egyén biológiai-pszichológiai és szociális körülményei között

    1. Figyelemfelkeltés

-       Aktív/passzív

-       Diszfunkcionális nevelési viszonyulás eredménye (ami jó az természetese, ami rossz—aránytalan nagy figyelem)

    1. Tekintély- hatalomszerzése
    2. Feszültséglevezetés
    3. Modellkövetés—egyre tágul a modellek köre
    4. Tehetetlenség

-       Tartós tehetetlenségà depresszió

-       Hirtelen tehetetlenségà ösztönös reakció

    1. Elkerülő jelleg

-       Szorongás à elkerülő viselkedés

    1. Provokatív jelleg

-       Stresszanyag—adrenalinà megvonásà hiányállapotà nyughatatlanság

-       Veszélyek: környezetére mentálhigiéniás szempontból veszélyes; rossz irány a személyiségfejlődésben; függőségre utalà veszélykereső magatartás

    1. Kimerültség

 

  1. Mit tehetünk?
    1. Kiindulási alapok, szemléletváltás

-       Pedagógus nyitott legyenà folyamatos önfejlesztés (gyerekek kritikája)

-       problémaérzékenység

    1. Első reakciók

-       Tudatosabban tervezett reagálásàß automatikus reakcióval

-       Próbáljuk felismerni mi mozgatja a gyerek viselkedését

-       Az érzelmet fogadjuk el, de a zavaró viselkedést korlátozzuk, kritizáljuk à határt állítsunk, önkontroll kialakítása

-       Ne a gyereket, hanem a konkrét viselkedést büntessükà viselkedés megváltoztatható (u.e. vonatkozik a dícséretekre)

    1. Az elfogadás nyelve

-       Érzékeljük és elfogadjuk, hogy valamilyen problémája van, és ez az oka, hogy valahogy viselkedik

-       Gyermek megtanulja kimondani, megfogalmazni problémáit

    1. Helyzetelemzés

-       Ne találgassunkà viselkedés milyen helyzetekben, kikkel kapcsolatosan, mióta jellemző

-       Szülőkkel, kollégákkal együttműködve; érintettel beszélgetés

    1. Figyelmen kívül hagyás

-       Viselkedés à figyelemnek megerősítő hatása vanà közösségben akkor sikeres, ha mindenki követi ezt az elvet

    1. Elszeparálás

-       Ok: kimozdítsuk abból az állapotból, amelyben viselkedése problémás;

-       Önmagában nem mindig vezet eredményre

    1. Váratlan figyelem

-       Amikor javulást észlelünk, vagy amikor elmarad a zavaró viselkedés à figyelemáthelyezés: kívánatos viselkedés erősítése

    1. „Tedd dicsérhetővé”
    2. Szuggesztív dicséret

-       Pozitív megerősítésnek is ugyanolyan szuggesztívnek kéne lennie mint a negatívnak

    1. Szabálykövetés fejlesztése

-       Nem elég elmondani a szabályokatà tudatosítani kell

-       Nem tiltani kell, hanem megengednià mit érdemes kipróbálni

    1. Tanulási problémák kezelése

-       Nagyobb tanulói aktivitás à kooperatív munkamódok

 

  1. Segítő beszélgetés az érintettekkel (Jó lehet a szakirányos tételhez is)

-       Alappillérei: empátia, elfogadás

-       Megfelelő alkalom és helyszín; alkalmas időpont (egyeztetés)

-       Megértős, segítő közeledésà metakommunikáció

-       Személyes légkör

    1. Beszélgetés a problémás gyerekekkel

-       Megértő, támogató odafordulás

-       Helyzetelemzés után

-       Pozitív viselkedés feljegyzése à jóval kezdjünk (csak a viselkedést minősítsük pozitívnak)

-       Kerüljük a vádló típusú kommunikációt

-       Ismételt beszélgetésekà pozitív viselkedés változásra fokuszáljunk; gyerek mit gondol

-       Abban segíteni, hogy a diák maga fejtse ki problémáitàő találjon megoldást

-       Először fogadókészség kialakítása à ötletadás, segítség felajánlása

-       Támogatásnak nem feltétele, hogy a diák azt teszi, amit mondunk

    1. Konzultáció szüleikkel

-       Szorongás a szülői szereppel kapcsolatbanà szülői identitás válsága

-       Pozitívumokkal kezdjük a beszélgetést

-       Kérdezzük a szülőtà mit szokott tenni, észleli a problémás viselkedést; segítsen a probléma kezelésében

-       Megnyerni a szülőt az „együttnevelésre”à nem a gyermekével csak néhány viselkedésével van probléma

-       Megfigyelések egyeztetéseà érintett bevonásaà gyerek is figyeljen saját viselkedésére

-       Változásokról további beszélgetés

-       Pszichológus bevonása ha kell

    1. Beszélgetés a kollégákkal

-       Nevelők konzultáljanak az érintettel kapcsolatban

-       Esetmegbeszélő csoportok tartásaà adott esetben lehet eredményes, szemléleti alapok egységesítése, pedagógus mentálhigiéniás gondozása

 

 

 

 

 

 

 

Diákokkal szembeni elvárások alakulása. Esélyek és esélyegyenlőtlenségek

 

Gyakorlati pedagógia könyv 8. kötet (scannelve)

 

Keller Judit—Mártonfi György: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények (Jelentés a magyar közoktatásról, 2006)

 

  1. Oktatás egyenlőtlenségének fogalomrendszere

    1. Az értelmezés keretei

-       Összetett társadalmi jelenségekà iskolák minősége, szülők társadalmi-gazdasági státusa közti különbségek

-       Iskola leképezi a társadalmi egyenlőtlenségeket

-       Egyenlőtlenségek negatívan hatnak a társadalom versenyképességére és gazdasági növekedésre is

-       oktatás eredményességének társadalmilag és területileg egyenlőbb eloszlása meghatározó erővel bír a társadalmi-gazdasági fejlődésben

-       szelekció fogalma—kiválogatás

-       szegregáció—elkülönítés (különösen sújtja a roma kisebbség tagjait)

  • okok
    • szabad iskolaválasztás intézménye
    • helyi szereplők (szülők, intézmények, fenntartók) jelentős döntési autonómiája

 

    1. Oktatás egyenlőtlenségének mérséklésének megközelítési módjai

-       olyan oktatási rendszerà minden egyén nevelési szükségleteinek megfelelő, minőségi oktatásban részesül, melynek segítségével képességeik és tehetségük alapján hozhatnak döntéseket életútjuk vonatkozásában, nem pedig etnikai vagy szociális alapon megkülönböztetett kényszerpályákon mozognak

-       társadalom fejlődése =„minőségi növekedésként”à a társadalmi polarizáció csökkenését, a környezet védelmét, a társadalmi javak méltányos eloszlását, valamint a humán tőke (az oktatás és képzés) fejlesztése

-       esélyegyenlőség= oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzájutás

-       egyenlő bánásmód= azonos tanulási feltételek és bánásmód

-       igazságosság

-       méltányosabb oktatási rendszer

  • képességeik és tehetségük alapján fontoljanak meg választási lehetőségeket és hozzanak döntéseket
  • saját egyéni képességek maximális fejlesztése

 

  1. Oktatási egyenlőtlenségek típusai és speciális igények

    1. Területi egyenlőtlenségek

-       közoktatás csak részben képezi le a társadalmi-gazdasági fejlettségi területi-települési egyenlőtlenségeket

-       megyei jogú városok rendelkeznek a helyi iskolarendszer működtetéséhez szükséges emberi és anyagi kapacitásokkal

-       kistelepülésà  pénzügyi, gazdasági ellehetetlenülés

-       Minél nagyobb településen található az iskola, annál inkább módjában áll az intézménynek a tanulók családi háttere szerint szelektálni a tanulók között.

 

    1. Intézmény és program szerinti egyenlőtlenségek

-       Kisiskolák, szakiskolák problematikája

-       Kisiskolák sajtója rosszà

  • nem az oktató-nevelő munka rossz a kistelepülés kisiskolájábanà
  • ott tanuló diákok átlagosnál kedvezőtlenebb szociokulturális hátterével magyarázhatóà
  • nem képeznek az intézményi szinten rosszul teljesítő iskolák között homogén csoportot

-       Szakiskola

  • réteg munkaerő-piaci beilleszkedése az állítólagos szakmunkáshiány ellenére is nehézkes,
  • a vizsgarendszer puha, az iskola áteresztő jellegű,
  • nagy százaléka a beiratkozottaknak végzettség nélkül hagyja el az intézményt
  • szakiskolában és a középiskolában megjelenő diákok szociokulturális háttere között szakadék (szakiskolások édesanyjának kevesebb mint egyharmada érettségizett, a középiskolásoknál 70% fölötti az arány)
  • alacsonyabb színvonalú ellátásban részesül, mint a kedvezőbb helyzetű társadalmi csoportokà társ. peremére kerülnek
    1. Nemek közti egyenlőtlenségek

-       Nem makroszintű társadalmi egyenlőtlenségek formájábanà eltérő tanulási utak, sajátos tanulási attitűdök, értékek, célok

-       munkaerő-piaci érvényesülés szempontjábólà nők hátrányban

-       közoktatáson belüli szempontból a problémák a fiúkra helyeződtek át.

  1. magasabb presztízsű gimnáziumi képzésben a lányok aránya majdnem 20%-kal magasabb
  2. i.      Nemzetiségi kisebbségi oktatás
    1. Nyelvi és kulturális különbségek

-       Stabil a szám—ált. isk. 1%

  1. ii.      Bevándorlók

-       Rendszerváltás óta migrációs központ Mo. (befogadó, áteresztő ország)

-       Nemzetközi összehasonlítás szintjénà Mo. alacsony

-       Elmúlt évek (2006 előtt!!) letelepedési engedélyt kérők többsége román állampolgár

-       Legnagyobb-- nem szomszédos ország Kína (2005-5% felett)

-       bevándorló tanulókkal (arab, kínai, erdélyi) jóval nagyobb volt az elfogadás, mint a magyarországi roma tanulókkal szemben.

  1. iii.      Romák az oktatási rendszerben

-       1999—tankötelesek 11% romaà 2008-ra 15%

-       roma kisgyerekeket a nem romákhoz képest nagyjából tízszeres arányban iskolázzák be speciális tantervű iskolába à országos szinten a roma tanulók aránya eltérő tantervű osztályokban 80% fölöttire becsülhető

-       A speciális iskolába irányító döntések valószínű háttere

  • Szakértők felhalmozott tapasztalatai (sztereotipikus döntések)
  • § A gyermekek iskolai beválásáról előzetesen kialakított kép (tapasztalati tudás)
  • § A vizsgált gyermek lakókörnyezetében elérhető intézménytípusok
  • § A lakosság körében erős igény van a roma gyerekek elkülönítésére

-       Főváros:

  • általános iskolákban végzett már több mint fele (56%) középiskolában (45,5% szakközépiskolában és 10,5% gimnáziumban) tanult tovább
  • A felsőoktatásba kerülők arányát 2% körülire becsülik

-       Emberek csupán 1/3-a véli úgy hogy az együttnevelés hatékony lehet

-       1/3 úgy gondolja az együttnevelés csak a romák számára hatékony

    1. Egyéni különbségek
  1. i.      Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban és oktatási integráció

-       3 problémakör:

  • fogyatékosok iskoláztatása nem terjed ki az összes életkorban odaillő fogyatékosra, így például a súlyosan és halmozottan fogyatékos fiatalok szinte teljes egészében kiszorulnak a közoktatásból
  • gyógypedagógus szakma izolációja
  • iskolai szelekció és kontraszelekció mechanizmusa a speciális tantervű (kisegítő) iskolákban mint a szegregáció meghatározó eszköze.

-       SNI tanuló=

  • A nemzetközi szakirodalom szerint
    • Fogyatékos
    • Tanulási nehézségei vannak
    • És/vagy hátrányos helyzetű
    • Mo.:nálunk eltérő értelmezés
      • a testi, mozgásszervi, az érzékszervi, az értelmi fogyatékos, a beszédfogyatékos, az autista, a halmozottan fogyatékos, valamint a tanulásban súlyosan és tartósan akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkakulia, mutizmus, hiperkinetikus, hiperaktív) tanuló

-       fogyatékosság

  • önmagában, orvosilag értelmezendő (testi, értelmi, látásbeli stb..) károsodás és akadályoztatottság
  • társadalmi és gazdasági javakhoz való hozzáférésben és részesülésben történő akadályoztatottság; ezen közjavak felhasználásából való méltánytalan kiszorulás is

-       izolált iskolák hátráltatják a fogyatékos gyerekek későbbi társadalmi beilleszkedését

-       Súlyosan, halmozottan sérült

  • az az ember, aki egy vagy több azonos, vagy egymástól független időben fellépő biológiai sérülés/károsodás következményeként, több funkcióterületre kiterjedő fogyatékossággal bír
  • általában kiszorulnak a teljeskörű közoktatásból

-       Enyhe fokban értelmi fogyatékos

  • 70 IQ—általánosan/hivatalosan 86 IQ
  • Mo.:Kisegítő/speciális tantervű iskolákà szelekciós, szegregációs folyamat (minden 5. roma tanuló kisegítő osztályba jár)
  • Rideg integráció
  1. ii.      Tehetséges tanulók az oktatási rendszerben

-       Arany János Tehetséggondozó program

  • kistelepüléseken élő, tehetséges, de nehéz szociális körülmények között élő diákok támogatása

-       Útravaló program (hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok)

 

  1. Egyenlőtlenségek mérséklése és az oktatáspolitika
    1. Országos oktatáspolitikai törekvések és főbb intézkedések (Ne feledjük 2006!)

-       ’90-es évektől a méltányossági és esélyegyenlőségi problémák kezelése jelen van

-       2003 szabályozási, fejlesztési célok

  • Az óvodáztatás kiterjesztése a hátrányos helyzetű gyermekcsoportok körében;
  • A szakiskolai hálózat modernizációja;
  • Roma és hátrányos helyzetű gyermekek integrációja;
  • Antidiszkriminációs program;
  • Sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja.

-       EU—Egyenlő Bánásmód Hatóság

-       OM—hátrányos helyzetű és roma gyerekek integrációjáért felelős miniszteri biztos

-       Képességkibontakoztató (hh. Fiatalok felzárkóztatása), valamint az integrációs normatíva(szegény és roma gyerekek integrált oktatása)

-       Alapítványi deszegregációs program—Roma Oktatási Kezdeményezés

  • három településen, helyi intézményhálózatok megalakítását,
  • oktatási integrációt segítő modellértékű tevékenységek támogatását

-       célzott támogatások – Útravaló Ösztöndíj program

-       egyenlőtlenségek mérséklésére irányuló politikák—Eus támogatások

-       2003-ban indult Szakiskolai fejlesztési program

  • általános iskolai végzettséggel nem rendelkező fiatalok számára kidolgozott kompetenciafejlesztő program révén a szakképzésbe próbálja vezetni ezt a réteget

 

 

Diákokkal szembeni elvárások:

elvárás kialakulása:

külsöleges tényezők

naiv becslések

fizikai tényezők

 

elvárások vonatkozása:

- pillanatnyi teljesítmény

iskolai előrehaladás

túl vagy alul értékelés

 

elvárást befolyásoló tényezők:

- előzetes teljesítmény

- társadalmi helyzet

- faji, etnikai hovatartozás

- nem

- öltözködés, megjelenés

- aktivitás

- temperamentum

- tanári, pszichológiai vélemények

- szülők, testvérek

 

Alacsony teljesítmény elvárás okai:

- tanulási képességek félreértelmezése

- tanár saját teljesítményével kapcsolatos képessége

- forrás hiány -> nem tud megfelelő tanulási környezetet teremteni

- család, korábbi eredmények

 

Magas teljesítmény elvárás okai:

- kedvező családi háttér

- korábbi teljesítmény

- pedagógus pozitív benyomása a tanulóról

 

 

Honlap készítés ingyen

Asztali nézet