A kommunikáció - általánosságban
A társadalmi és a személyközi történések hordozója ð szociálpszichológia és a pedagógia kulcsfogalma
- Formái: aktív, passzív ð mindig hír értékkel bír, hatást gyakorol másokra, befolyásol
- A kommunikáció a felek kapcsolatát is minősíti intenzitásában, dinamikájában
- két partner szükséges: az adó (küldő), akitől az információ kiindul és a vevő (fogadó), aki ezt megkapja, értelmezi. Válasz esetén kölcsönös információáramlás indul megð kommunikáció ð kölcsönös üzenetváltás
- A küldő és a fogadó azonos kódot kell, hogy használjon, ð közösen értelmezhető verbális és non-verbális (nem szóbeli) jelek, jelzések is (gesztusok,szimbólumok, mimika, térhasználat…)
- Sok kommunikációban az üzenetben egy felszólító tendencia is érvényesül ð megjelenik a partner befolyásolásának célja ð nem nyílt, hanem burkolt üzenetek
- Résztvevők viszonya: egyenrangú és egyenlőtlen (komplementer, kiegészítő) ð meghatározza a kommunikáció tartalmát,stílusát és ennek következtében a befolyásolás mértékét is
Johery ablak
|
|
AZ ÉN ELŐTT ISMERT |
AZ ÉN ELŐTT ISMERETLEN |
|
MÁS ELŐTT ISMERT |
NYITOTT |
VAK |
|
MÁS ELŐTT ISMERETLEN |
REJTETT |
ISMERETLEN |
A Johary ablak a kommunikáció célját négy csoportba sorolja be:
• Van, amit MI is tudunk magunkról és MÁSOK is rólunk ð „Nyitott kommunikáció” közlései és az azokból származó ismereteink magunkról és kommunikációs partnereinkről.
• Van, amit MÁSOK ismernek rólunk, de előttünk ismeretlen ð Vakterületnek.
• A Rejtett ð azok az ismereteink önmagunkról, melyeket nem osztunk meg másokkal
• Az Ismeretlen, ð „tudatalatti” rész, rejtett dimenziók, melyek lehet, hogy soha nem válnak ismertté.
- önmagunkról és másokról is csak kommunikáció útján szerzünk reális ismereteket, tehát az önismeret kialakulásának eszköze is a kommunikálás
- a kommunikáció adott társadalmi viszonyrendszerben zajlik, ahol a két fél egymáshoz való viszonya meghatározott, ebből fakadóan a kommunikáció tartalma, stílusa, hangneme is változó.
- Egy-egy szerephez társadalmilag elvárt, illetve szociálisan hatékony kommunikáció tartozik ð szabad, ajánlatos, kötelező elvárások
Verbális kommunikáció – szóbeliség ð leggyakoribb ð kódrendszere a nyelv és a beszéd ð tanult kulturális eredmény ð tanulási utak különbözősége miatt eltér ð a társadalom különböző csoportjai eltérő mennyiségű kódot ismernek, értenek és használnak
A használt kommunikációs kód összetettsége (kommunikációs kompetencia) elsősorban a családi szocializációs hatásoktól függ ð meghatározhatja a tanuló sikerességét, a tanuláshoz való viszonyát
A kidolgozott kód gazdag szókincsen, összetett grammatikai szerkezetek birtoklásán, tagolt, árnyalt fogalmi készleten alapul ð szocioökonómiai státusa magas.
A korlátozott kódot szűk szókincs, alacsony absztrakciós szint, egyszerű szerkezetek jellemzik ð iskolázatlan családok, kedvezőtlenebb szociokulturális közegből érkező gyermekek nyelvhasználatát jellemzik ð behozhatatlan hátránnyal küzdenek, nem értik a tanítói instrukciókat, kérdéseket, a tankönyvek szövegét.
Befolyásolja a verbális intelligencia fejleszthetőségét, azolvasásra való hajlandóságotðtársadalmi esélyegyenlőtlenségek
Verbális kommunikációnkat tudatosan vagy akaratlanul minden esetben nem szóbeli üzenetek kísérikð erősíthetik, nyomatékosíthatják mondanivalónkat, árnyalhatják a közlést, vagy éppen ellenkező érzelmeket fejezhetnek ki, mint amit a szóban megfogalmaztunk.
Fontos kommunikációs kompetencia egy pedagógus számára, hogy eredményesen, hitelesen használja ezt az eszköztárat, amikor visszacsatol, illetve, amikor fogadja a tanulók jelzéseit.
Mimika ð az érzelmek kifejezése ð nem tudatos, spontán megnyilvánulásokat közvetít ð leggyakoribb megnyilvánulása a mosoly és a nevetés, ð elfogadó, bizalmas légkör megteremtése
Tekintet, szemkontaktus ð szó nélkül is behívja a másik felet az interakcióba ð vonzalom és a bosszúság kifejezésére is ð a szem által küldött üzenetek száma, fajtája szinte végtelen: szorongás, erőteljes
koncentráció, a figyelem elterelődése, unalom, düh, bánat…
A mindennapi érintkezésben és a pedagógiai helyzetekben is további fontos non-verbális eszközök: hangnem, hanghordozás, hangerő, tempó és a kísérő gesztusok.
A gesztusok, a fej, a kezek és a karok mozgása egyrészt kísérői más verbális, vagy nem verbális közlésnek, csupán alátámasztják vagy nyomatékosítják az üzenetet. Más esetekben önálló közlés értékük lehet.
A térközszabályozás a partnerek közötti viszonyt, egymáshoz viszonyított státuszukat fejezheti ki. Különböző kapcsolatokban az elfogadott térköz más és más lehet, ahogyan eltérő kultúrák is másképp értelmezik a személyek közötti távolságot.
- az üzenet fogadónál előidézett hatása megfelel a kommunikáló szándékánakðhatékony
|
||||
|
A
- OK: az információk vagy jelek többértelműsége, illetve a fogadó előzetes ismeretei, szándékai.
A hatékonyság érdekében minden kommunikációnak számolnia kell a következőkkel:
• Tartalom: Mit szeretnénk kommunikálni?
• Csatorna: Az adott helyzetben mi a kommunikáció legjobb módja (szóbeli, írott, képi,
sms, emil…)?
• Fogadó: Mi lehet a jelentése a fogadó vagy a fogadó csoport számára?
• Kölcsönösség: Az üzenetet a válasz lehetőségével adjuk, vagy az pusztán közlés?
• Hatás: Visszacsatolással ellenőrizzük és ez alapján módosítjuk a kommunikációt.
Kommunikációs hibák
Ha a kommunikáció forrása egyszer elveszti a hitelét, akkor nem lehet az információ továbbítására eredményesen felhasználni mindaddig, amíg valamilyen módon meg nem változtatjuk a róla kialakult általános képet.
Gyakori hibák a beszélő részéről:
• Nem rendezi gondolatait, mielőtt beszél.
• Pontatlanul fejezi ki magát.
• Megkísérel egy kijelentésében túl sok információt kifejezni, így az átfogó megértés a
partner számára nehézzé válik. A hatékonyság a rövidséggel növekszik.
• Tovább beszél a kelleténél, anélkül, hogy felbecsülné partnere befogadóképességét.
• Félreérti az előtte szóló mondanivalójának bizonyos pontjait és ezért nem arra
válaszol: a párbeszéd nem halad előre.
Gyakori hibák a fogadó részéről:
• Nincs osztatlan figyelme.
• A válaszára gondol és azt próbálja összeállítani, ahelyett, hogy figyelmesen hallgatna
partnerére.
• Hajlamos arra, hogy részleteket halljon meg, és esetleg ezekbe merüljön el, ahelyett,
hogy a lényeges közléseket fogná fel.
• Tovább gondolja a beszélő gondolatait, mást kódol, mint amit a partner mondott.
Kommunikáció az iskolában
- szervezeti kommunikáció ð a szervezettel együtt tudatosan kell felépíteni, fenntartani az információs rendszert is
- Az információadás hatékonyságának alapelvei közé tartozik, hogy cél, helyzet- és feladatspecifikus legyen
- Kiknek szól az üzenet ð differenciálni kell tudni a kommunikációtð eltérő kultúrája miatt az érkező üzeneteknek különböző értelmezései alakulnak ki
- befolyásolja a vezető tehetsége, de befolyásoló tényezőnek számít a csoporttagok kommunikációs fejlettsége, kultúrája
- formális és informális kapcsolatrendszerek ð a sajátosságai befolyásolják, hogy ki kivel, ésmilyen módon kommunikál.
- szervezetekben állandó a mozgás, változnak az emberek pozíciói, a csoportok összetétele ð az üzenetek gyakran nem jutnak el a valódi címzetthez
Az iskolai kommunikáció feladata, az információk hatékony eljuttatása a címzetthez, illetve a válaszok fogadása.
- A szervezeti légkör meghatározó eleme: az információk gyorsan, hatékonyan áramolnak-e az összes fogadó felé, illetve, hogy alkalmuk van-e válaszüzenetet küldeni ðtöbbcsatornás kommunikációs rendszert érdemes alkotnið lehetővé teszi, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatba tudjon lépni
- kommunikáció tartalma a hatékony szervezetekben feladathoz illő ð optimális kommunikációs rendszer felépítése, és a hatékony problémamegoldáshoz szükséges alapvető információk meghatározása.
Az iskolai szervezet kommunikációja sokirányú és a címzettek szempontjából más és más
kritériumoknak kell megfelelnie. A leggyakoribb kapcsolatok a következők:
• Iskolavezetők: fenntartó
pedagógusok
segítő alkalmazottak
szülők
tanulók
• Pedagógusok: kollégák
segítő alkalmazottak
szülők
tanulók
• Tanulók: diáktársak
pedagógusok
segítő alkalmazottak.
- A felek különböző szerepekben jelennek meg, ami befolyásolja az elvárt, illetve a megvalósított kommunikációt. Ugyanazt a tartalmat például másként kommunikálja a pedagógus a tanuló, a kolléga, vagy a szülő irányába.
- A tanítási kommunikáció kiemelt területei: a tanári előadás, a tanári kérdezés, a tanári instrukciók, a dicséret, a rosszallás kifejezése, az elvárások kommunikálása.
- A szervezeti struktúra jellege, a szervezeti modellek sajátosságai, a szervezeti kultúra erőteljesen befolyásolja a kommunikációt.
Az iskolán belüli a tökéletlen információáramlásnak számtalan oka lehet. Főbb gátló tényezők:
• A szervezeten belüli térbeli távolság általában csökkenti a személyes kommunikáció gyakoriságát.
• A szervezeten belüli információk cseréjénél előfordulhatnak különböző értelmezések.
• Az emberek szervezeten belüli kapcsolatrendszerei befolyásolják, hogy ki kivel kommunikál.
• A szervezetek állandó mozgásban vannak. Változnak az emberek pozíciói, a csoportok összetétele, földrajzi elhelyezkedése. Emiatt az üzenetek gyakran nem jutnak el a valódi címzetthez.
• Ha nő az alkalmazottak száma, nő a kommunikáció mennyisége, de csökken annak személyes jellege.