MENÜ

A kommunikáció - általánosságban

A társadalmi és a személyközi történések hordozója ð szociálpszichológia és a pedagógia kulcsfogalma

 

-        Formái:  aktív, passzív ð mindig hír értékkel bír, hatást gyakorol másokra, befolyásol

-        A kommunikáció a felek kapcsolatát is minősíti intenzitásában, dinamikájában

-        két partner szükséges: az adó (küldő), akitől az információ kiindul és a vevő (fogadó), aki ezt megkapja, értelmezi. Válasz esetén kölcsönös információáramlás indul megð kommunikáció ð kölcsönös üzenetváltás

-        A küldő és a fogadó azonos kódot kell, hogy használjon, ð közösen értelmezhető verbális és non-verbális (nem szóbeli) jelek, jelzések is (gesztusok,szimbólumok, mimika, térhasználat…)

-        Sok kommunikációban az üzenetben egy felszólító tendencia is érvényesül ð megjelenik a partner befolyásolásának célja ð nem nyílt, hanem burkolt üzenetek

-        Résztvevők viszonya: egyenrangú és egyenlőtlen (komplementer, kiegészítő) ð meghatározza a kommunikáció tartalmát,stílusát és ennek következtében a befolyásolás mértékét is

 

Johery ablak

 

AZ ÉN ELŐTT ISMERT

AZ ÉN ELŐTT ISMERETLEN

MÁS ELŐTT ISMERT

NYITOTT

VAK

MÁS ELŐTT ISMERETLEN

REJTETT

ISMERETLEN

 

A Johary ablak a kommunikáció célját négy csoportba sorolja be:

Van, amit MI is tudunk magunkról és MÁSOK is rólunk ð „Nyitott kommunikáció” közlései és az azokból származó ismereteink magunkról és kommunikációs partnereinkről.

Van, amit MÁSOK ismernek rólunk, de előttünk ismeretlen ð Vakterületnek.

A Rejtett ð azok az ismereteink önmagunkról, melyeket nem osztunk meg másokkal

Az Ismeretlen, ð „tudatalatti” rész, rejtett dimenziók, melyek lehet, hogy soha nem válnak ismertté.

-        önmagunkról és másokról is csak kommunikáció útján szerzünk reális ismereteket, tehát az önismeret kialakulásának eszköze is a kommunikálás

-        a kommunikáció adott társadalmi viszonyrendszerben zajlik, ahol a két fél egymáshoz való viszonya meghatározott, ebből fakadóan a kommunikáció tartalma, stílusa, hangneme is változó.

-        Egy-egy szerephez társadalmilag elvárt, illetve szociálisan hatékony kommunikáció tartozik ð szabad, ajánlatos, kötelező elvárások

 

Verbális kommunikáció – szóbeliség ð leggyakoribb ð kódrendszere a nyelv és a beszéd ð tanult kulturális eredmény ð tanulási utak különbözősége miatt eltér ð a társadalom különböző csoportjai eltérő mennyiségű kódot ismernek, értenek és használnak

A használt kommunikációs kód összetettsége (kommunikációs kompetencia) elsősorban a családi szocializációs hatásoktól függ ð meghatározhatja a tanuló sikerességét, a tanuláshoz való viszonyát

 

A kidolgozott kód gazdag szókincsen, összetett grammatikai szerkezetek birtoklásán, tagolt, árnyalt fogalmi készleten alapul ð szocioökonómiai státusa magas.

A korlátozott kódot szűk szókincs, alacsony absztrakciós szint, egyszerű szerkezetek jellemzik ð iskolázatlan családok, kedvezőtlenebb szociokulturális közegből érkező gyermekek nyelvhasználatát jellemzik ð behozhatatlan hátránnyal küzdenek, nem értik a tanítói instrukciókat, kérdéseket, a tankönyvek szövegét.

 

 

Befolyásolja a verbális intelligencia fejleszthetőségét, azolvasásra való hajlandóságotðtársadalmi esélyegyenlőtlenségek

 

Verbális kommunikációnkat tudatosan vagy akaratlanul minden esetben nem szóbeli üzenetek kísérikð erősíthetik, nyomatékosíthatják mondanivalónkat, árnyalhatják a közlést, vagy éppen ellenkező érzelmeket fejezhetnek ki, mint amit a szóban megfogalmaztunk.

 

Fontos kommunikációs kompetencia egy pedagógus számára, hogy eredményesen, hitelesen használja ezt az eszköztárat, amikor visszacsatol, illetve, amikor fogadja a tanulók jelzéseit.

Mimika ð az érzelmek kifejezése ð nem tudatos, spontán megnyilvánulásokat közvetít ð leggyakoribb megnyilvánulása a mosoly és a nevetés, ð elfogadó, bizalmas légkör megteremtése

Tekintet, szemkontaktus ð szó nélkül is behívja a másik felet az interakcióba ð vonzalom és a bosszúság kifejezésére is ð a szem által küldött üzenetek száma, fajtája szinte végtelen: szorongás, erőteljes

koncentráció, a figyelem elterelődése, unalom, düh, bánat…

 

A mindennapi érintkezésben és a pedagógiai helyzetekben is további fontos non-verbális eszközök: hangnem, hanghordozás, hangerő, tempó és a kísérő gesztusok.

A gesztusok, a fej, a kezek és a karok mozgása egyrészt kísérői más verbális, vagy nem verbális közlésnek, csupán alátámasztják vagy nyomatékosítják az üzenetet. Más esetekben önálló közlés értékük lehet.

A térközszabályozás a partnerek közötti viszonyt, egymáshoz viszonyított státuszukat fejezheti ki. Különböző kapcsolatokban az elfogadott térköz más és más lehet, ahogyan eltérő kultúrák is másképp értelmezik a személyek közötti távolságot.

 

-        az üzenet fogadónál előidézett hatása megfelel a kommunikáló szándékánakðhatékony

 

Nem szándokos komm. ð B észleli

 

 

 

A szándékosan komm. ð B észlelhetne

A

 

 

-        OK: az információk vagy jelek többértelműsége, illetve a fogadó előzetes ismeretei, szándékai.

 

A hatékonyság érdekében minden kommunikációnak számolnia kell a következőkkel:

Tartalom: Mit szeretnénk kommunikálni?

Csatorna: Az adott helyzetben mi a kommunikáció legjobb módja (szóbeli, írott, képi,

sms, emil…)?

Fogadó: Mi lehet a jelentése a fogadó vagy a fogadó csoport számára?

Kölcsönösség: Az üzenetet a válasz lehetőségével adjuk, vagy az pusztán közlés?

Hatás: Visszacsatolással ellenőrizzük és ez alapján módosítjuk a kommunikációt.

 

Kommunikációs hibák

Ha a kommunikáció forrása egyszer elveszti a hitelét, akkor nem lehet az információ továbbítására eredményesen felhasználni mindaddig, amíg valamilyen módon meg nem változtatjuk a róla kialakult általános képet.

Gyakori hibák a beszélő részéről:

Nem rendezi gondolatait, mielőtt beszél.

Pontatlanul fejezi ki magát.

Megkísérel egy kijelentésében túl sok információt kifejezni, így az átfogó megértés a

partner számára nehézzé válik. A hatékonyság a rövidséggel növekszik.

Tovább beszél a kelleténél, anélkül, hogy felbecsülné partnere befogadóképességét.

Félreérti az előtte szóló mondanivalójának bizonyos pontjait és ezért nem arra

válaszol: a párbeszéd nem halad előre.

Gyakori hibák a fogadó részéről:

Nincs osztatlan figyelme.

A válaszára gondol és azt próbálja összeállítani, ahelyett, hogy figyelmesen hallgatna

partnerére.

Hajlamos arra, hogy részleteket halljon meg, és esetleg ezekbe merüljön el, ahelyett,

hogy a lényeges közléseket fogná fel.

Tovább gondolja a beszélő gondolatait, mást kódol, mint amit a partner mondott.

Kommunikáció az iskolában

-        szervezeti kommunikáció ð a szervezettel együtt tudatosan kell felépíteni, fenntartani az információs rendszert is

-        Az információadás hatékonyságának alapelvei közé tartozik, hogy cél, helyzet- és feladatspecifikus legyen

-        Kiknek szól az üzenet ð differenciálni kell tudni a kommunikációtð  eltérő kultúrája miatt az érkező üzeneteknek különböző értelmezései alakulnak ki

-        befolyásolja a vezető tehetsége, de befolyásoló tényezőnek számít a csoporttagok kommunikációs fejlettsége, kultúrája

-        formális és informális kapcsolatrendszerek ð a sajátosságai befolyásolják, hogy ki kivel, ésmilyen módon kommunikál.

-        szervezetekben állandó a mozgás, változnak az emberek pozíciói, a csoportok összetétele ð az üzenetek gyakran nem jutnak el a valódi címzetthez

 

Az iskolai kommunikáció feladata, az információk hatékony eljuttatása a címzetthez, illetve a válaszok fogadása.

 

-        A szervezeti légkör meghatározó eleme: az információk gyorsan, hatékonyan áramolnak-e az összes fogadó felé, illetve, hogy alkalmuk van-e válaszüzenetet küldeni ðtöbbcsatornás kommunikációs rendszert érdemes alkotnið lehetővé teszi, hogy mindenki mindenkivel kapcsolatba tudjon lépni

-        kommunikáció tartalma a hatékony szervezetekben feladathoz illő ð optimális kommunikációs rendszer felépítése, és a hatékony problémamegoldáshoz szükséges alapvető információk meghatározása.

 

Az iskolai szervezet kommunikációja sokirányú és a címzettek szempontjából más és más

kritériumoknak kell megfelelnie. A leggyakoribb kapcsolatok a következők:

Iskolavezetők: fenntartó

pedagógusok

segítő alkalmazottak

szülők

tanulók

Pedagógusok: kollégák

segítő alkalmazottak

szülők

tanulók

Tanulók: diáktársak

pedagógusok

segítő alkalmazottak.

-        A felek különböző szerepekben jelennek meg, ami befolyásolja az elvárt, illetve a megvalósított kommunikációt. Ugyanazt a tartalmat például másként kommunikálja a pedagógus a tanuló, a kolléga, vagy a szülő irányába.

 

-        A tanítási kommunikáció kiemelt területei: a tanári előadás, a tanári kérdezés, a tanári instrukciók, a dicséret, a rosszallás kifejezése, az elvárások kommunikálása.

-        A szervezeti struktúra jellege, a szervezeti modellek sajátosságai, a szervezeti kultúra erőteljesen befolyásolja a kommunikációt.

Az iskolán belüli a tökéletlen információáramlásnak számtalan oka lehet. Főbb gátló tényezők:

A szervezeten belüli térbeli távolság általában csökkenti a személyes kommunikáció gyakoriságát.

A szervezeten belüli információk cseréjénél előfordulhatnak különböző értelmezések.

Az emberek szervezeten belüli kapcsolatrendszerei befolyásolják, hogy ki kivel kommunikál.

A szervezetek állandó mozgásban vannak. Változnak az emberek pozíciói, a csoportok összetétele, földrajzi elhelyezkedése. Emiatt az üzenetek gyakran nem jutnak el a valódi címzetthez.

Ha nő az alkalmazottak száma, nő a kommunikáció mennyisége, de csökken annak személyes jellege.

 

 

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet