MENÜ

Szabaidő – pedagógia (ami az órai jegyzetből fontos lehet…)

 

Ifjúsági korszakváltás:

- Magyarországon a ’90-es évek eleje

- A fiatalok hamarabb önállósodnak (= dolgokat hamarabb csinálnak pl.: hamarabb mennek egyedül szórakozni, cigi, első szexuális élmények, stb.)

- ugyanakkor!: később válnak le a szülőktől (= tovább laknak otthon – mert felsőokt. expanziója → tehát később is önállósodnak!)

kialakul egy önálló korszak

- feszültség (önállóság – önállótlanság átmenetében: feszültségoldási „technikák” lehetnek: drog, alkohol, stb.)

- önálló ifjúsági kultúra!

 

- „ifjúságcentrizmus”: a fiatalok értékválasztása mintegy a felnőtt értékekkel szemben: saját értékek, az ifjúsági kultúrához kötődik

- ifjúsági kultúra:

- kialakulnak a terei

- saját piac épül rá

- középosztályosodás! – mindenki „ide szeretne tartozni” (?), de a fiatalok egy része nem veheti ki a részét ebből – nem jut hozzá (státuszából adódóan) – még jobban lemarad…

- szabadidő – „státussá” válik

- a szubkultúrák megerősödnek

- a hagyományos nevelési intézmények szerepe meggyengül (család, iskola, egyház…)

- szórakozás – szinte identitássá válik (nagyon összekapcsolódik – régen nem így volt)

 

- szabadidő „megváltozása” az utóbbi időben (mindezek alapján) – figyelembe kell venni

- pl. a technika milyen szerepet játszik?

- „új nyilvánosság”: blogok, YouTube: szerzővé válás, interkulturális folyamatok, alkotóvá válnak a fiatalok

 

Szempontok szabadidő terv – koncepció készítéséhez:

 

-         Kiket céloz meg, kiknek készül?

-         Milyen értékeket akar közvetíteni?

-         Mik a konkrét célok?

-         Milyen módszerekkel?

-         Milyen konkrét tevékenységek által?

 

Kell tehát:

-         értékek

-         célok: - megfogalmazás (normatív / affirmatív / relatív)

- tartalom (mennyire függ össze az értékekkel?)

-         nevelési alapelvek

-         gyermekkép

-         módszerek

-         értékelés

-         tevékenységek

-         pedagógus szerep (reflektál!)

 

- fontos, hogy mindez koherens rendszert alkosson;

- és hogy figyelembe vegyük azt a társadalmi-kulturális közeget, amiben tervezünk;

- hogy folyamatként tekintsük (előtte – alatta (konkrétan a terv) – utána: milyen hatása lesz, hogyan továbbvinni? Stb.)

 

[a jó cél: változást idéz elő

jól operacionalizálható

konkrét problémára, társadalmi jelenségre reagál]

 


Czeizer Zoltán – Gábor Kálmán: Az ifjúsági korszakváltás és az új kommunikációs státusz kapcsolatának vázlata

(Zsuzsi jegyzetei alapján)

 

Jürgen Zinnecker teóriája:

Civilizációs korszakváltás és az ifjúság – két különböző korszak:

→ átmeneti ifjúsági korszak (indusztriális társadalom)

→ iskolai ifjúsági korszak (posztindusztriális társadalom)

Átmeneti ifjúsági korszak:

-         korlátozott ifjúkor: szakma megszerzése → munka → gyorsan házasság, gyerek

-         ebben a korszakban az ifjúság kevés és rövid szociális önsúllyal rendelkezik

-         kényszerű átmeneti időszak, szorosan kötődik a társadalom intézményrendszeréhez

-         de a tapasztalt felnőttekhez képest kezdők → alárendelt szerepet játszanak

 

Iskolai ifjúsági korszak:

-         az ifjúkor relatíve önálló életszakasz, amelynek keretei között specifikus társadalmi életmódok, kulturális formák, politikai, társadalmi orientációs minták alakulnak ki.

-         egyre későbbre tevődik a képzés befejeződése

-         jellegzetes iskolán kívüli, szabadidős életmód

-         fontos szerepet kap az együttélés, szexualitás kipróbálása

-         a kereső tevékenység kényszerétől relatíve mentesített életszakasz

-         tág tere van a személyes időfelhasználásnak, személyes aktívításoknak

-         fiatal polgárok külön státusza → egy időre a társadalom felmenti őket a családalapítás, munkába állás alól

-         „tendenciaszerűen a henyélés korszaka”

-         az iskolán kívüli karrierek sokfélesége jön létre (popzene, sport, politika)

 

Szabadidő és társadalmi különbségek:

-         kialakul a fiatalok fogyasztói státusza

-         növekszik a fogyasztás és a szórakoztató eszközökkel való ellátottság, a kommunikációs státusz

-         a középosztályosodó fiatalok számára egyre fontosabb a szabadidő → szabadidő ipar kiépülése

-         lesznek leszakadók, akik mindebből kimaradnak (pl kutatás a Szigeten: középosztály felülreprezentáltsága)

-         veszélyek:

- egzisztenciális, pszichológiai bizonytalanság

- nagy a veszélye a rossz döntéseknek

- a kockázatok már nem csak a kevésbé képzettek körében (pl. drogfogyasztás)

- nő a fiatalok (ezen belül a nők) sebezhetősége

 

Kommunikációs szokások:

Relatíve önálló életszakasz: önálló kommunikációs státusz

-14-20 évesek 97%-a rendelkezik mobiltelefonnal

- 79% saját számítógéppel

- 56% saját internethozzáféréssel

- a mobilkommunikáció elmossa a lokalitás határait, a fiatalok egyszerre több valódi közösség résztvevői lehetnek + virtuális terek, virtuális közösségek!

- az iskola már nem határozhatja meg az ismeretek forrását, a tudásblokkok elsajátításának sorrendjét

- az iskola új szerepe:

- tudás birtoklásának monopóliumát átadja

- szolgáltató fórum

- az újabb tartalmak értelmezésében segítség

Beágyazott kommunikációs státusz:

az internet, a mobiltelefon, a másodlagos szóbeliség adta lehetőségek demoralizáló hatása nem egyenlő módon jelentkezik mindenkinél

két csoport:

-         az egyik, akiket sz iskola úgy szocializál, hogy az életük hatékony részévé tudják tenni az új kommunikációs hálózatokat

-         a másik, akik vagy el sem jutnak a hálózati kommunikáció megismeréséig, vagy mentálisan legyengülve belevesznek..

 

 

Gábor Kálmán: Globalizáció és ifjúsági korszakváltás

(Zsuzsi jegyzetei alapján)

 

Ifjúsági korszakváltás:

 

- Ny-Európa; ’60-as, ’80-as évek

- Lényege:

- társadalmi reprodukció megváltozása

- iskolai tudás felértékelődése

- „amatőr” ifjúságio státusz „professzionális” ifjúsági státusszá alakul

 

→”munkanélküliség forgatókönyve”:

- hamar kialakul a leszakadó fiatalok csoportja, akik nagyon kis eséllyel integrálódnak a társadalomba

 

→ „szabadidő forgatókönyve”

- középosztályosodó fiatalok számára a szabadidő fontos területté válik, szabadidőipar épül rá

 

 

Balázsi Zoltánné: A szabadidős tevékenységek formái, alkalmazási területei, eszközei, módszerei

(saját jegyzetek)

 

A szabadidő fogalma:

- A munkán kívüli időnek az a része, amely az anyagi kényszer alapján feltétlenül szükséges elfoglaltságok idején felül, e kényszeren kívül eső tevékenységre fennmarad.

 

- A munkán kívüli időnek az a része, melyet az egyén szabad akaratából végzett tevékenységek végzésére fordít. Nem irányított, önkényesen alakuló, tetszőleges cselekvési lehetőség – eslősorban a pihenés és a szórakozás területén.

 

Felhasználását befolyásolják:

- a társas élet lehetőségei

- művelődési és szórakozási alkalmak

- az egyén anyagi helyzete

- az egyén igényei, képességei

 

Tudományos technikai forradalom → az ismeretek rendszeres megújulása → folyamatos önképzés → szabadidő funkciójának megújulása

Korábban: kikapcsolódás

Ma: munkával és társadalmi problémákkal kapcsolatos tájékozódás; a kulturális javak elsajátítása

(ma több a szabadidő – ezt a tudományos és technikai forradalom tette lehetővé.)

 

1.: A szabadidős tevékenységek rendszere:

 

- a személyiség önmegvalósításának része

- a gyermek műveltségi szintjének, életkotának, személyiségének megfelelő → visszahat: alakítja a személyiségét.

- függ az iskola oktató–nevelő munkájától: egyre fontosabb feladata

- legkedveltebb: tv, sport, zene, olvasás, játék (meg ugyebár internet azóta)..

2.: Az iskola szerepe. Környezeti hatások – szocializáció – személyiségformálás – önmegvalósítás – nevelés összefüggései

 

- önmegvalósítás, önkibontakoztatás → fontos az iskola szerepe

- az iskola alapvető feladatai: 1: a műveltségi igény kialakítása 2: önismeret (képességeik, adottságaik határai, lehetőségeik)

- a boldogulás feltételei: tárgyi és személyi környzete megismerése (és önmagunké)

- egyén és közösség egymást formáló kapcsolata

- családi korszak „vége” → spontán gyermektársulások: együttes tevékenységek, jelenségek együttes értékelése; kedvező szociális mikrokörnyezet

→ később: szűknek érzi e környezetét: keresés korszaka: keresi „intellektuális családját” → tájékozódás vágya (minden érdekli) → majd specializálódási vágy → esztétikai és fizikai tevékenységi formák időszakának kezdete

- önművelés, önnálló ismeretszerzés legfontosabb eszközei: könyvek, internet, stb. cél!: készség kialakítása – a forrásokhoz képes legyen önállóan hozzájutni → önálló ismeretszerzés!

 

3.: A művelődési házak, öntevékeny művészeti csoportok feladatai

Lehetőséget, segítséget biztosítani a gyerekeknek:

- lépést tarthassanak a korral

- folyamatosan képezhessék magukat

- nyomon követhessék a tudományok és művészetek fejlődését

Pedagógiai funkciói:

- szabad önmegvalósítás

- életkori sajátosságoknak, pszich-i alkaltnak megfelelő művelődési lehetőségek

- szabadidő hasznos eltöltése

Feladatrendszere:

1: könyv és játék jellemformáló hatása

2: alkotóvágy kifejlesztése

3: művelődési készség, képesség elsajátítása

4: önképzés igényének kifejlesztése

5: gyermeki személyiség fejlődése

6: gyermek egyéni kedvtelésének kielégítése

7: kulturális intézmények szolgáltatási körének megismertetése

 


4.: A tanórán folyó és a tanórán kívül kibontakozó nevelés egysége

- lényeg: építsenek egymásra

- a tanórán kívüli tev-k is pedagógiailag szervezettek legyenek (életkori sajátosságok, fejlődési szakaszok figyelembevétele, stb.)

- a szabadidő hármas funciója:

1: személyiségfejlődés

2: pihenés, regenerálódás

3: kompenzálás

 


 

 

 

Weboldal készítés ingyen

Asztali nézet