Szabaidő – pedagógia (ami az órai jegyzetből fontos lehet…)
Ifjúsági korszakváltás:
- Magyarországon a ’90-es évek eleje
- A fiatalok hamarabb önállósodnak (= dolgokat hamarabb csinálnak pl.: hamarabb mennek egyedül szórakozni, cigi, első szexuális élmények, stb.)
- ugyanakkor!: később válnak le a szülőktől (= tovább laknak otthon – mert felsőokt. expanziója → tehát később is önállósodnak!)
→ kialakul egy önálló korszak
- feszültség (önállóság – önállótlanság átmenetében: feszültségoldási „technikák” lehetnek: drog, alkohol, stb.)
- önálló ifjúsági kultúra!
- „ifjúságcentrizmus”: a fiatalok értékválasztása mintegy a felnőtt értékekkel szemben: saját értékek, az ifjúsági kultúrához kötődik
- ifjúsági kultúra:
- kialakulnak a terei
- saját piac épül rá
- középosztályosodás! – mindenki „ide szeretne tartozni” (?), de a fiatalok egy része nem veheti ki a részét ebből – nem jut hozzá (státuszából adódóan) – még jobban lemarad…
- szabadidő – „státussá” válik
- a szubkultúrák megerősödnek
- a hagyományos nevelési intézmények szerepe meggyengül (család, iskola, egyház…)
- szórakozás – szinte identitássá válik (nagyon összekapcsolódik – régen nem így volt)
- szabadidő „megváltozása” az utóbbi időben (mindezek alapján) – figyelembe kell venni
- pl. a technika milyen szerepet játszik?
- „új nyilvánosság”: blogok, YouTube: szerzővé válás, interkulturális folyamatok, alkotóvá válnak a fiatalok
Szempontok szabadidő terv – koncepció készítéséhez:
- Kiket céloz meg, kiknek készül?
- Milyen értékeket akar közvetíteni?
- Mik a konkrét célok?
- Milyen módszerekkel?
- Milyen konkrét tevékenységek által?
Kell tehát:
- értékek
- célok: - megfogalmazás (normatív / affirmatív / relatív)
- tartalom (mennyire függ össze az értékekkel?)
- nevelési alapelvek
- gyermekkép
- módszerek
- értékelés
- tevékenységek
- pedagógus szerep (reflektál!)
- fontos, hogy mindez koherens rendszert alkosson;
- és hogy figyelembe vegyük azt a társadalmi-kulturális közeget, amiben tervezünk;
- hogy folyamatként tekintsük (előtte – alatta (konkrétan a terv) – utána: milyen hatása lesz, hogyan továbbvinni? Stb.)
[a jó cél: változást idéz elő
jól operacionalizálható
konkrét problémára, társadalmi jelenségre reagál]
Czeizer Zoltán – Gábor Kálmán: Az ifjúsági korszakváltás és az új kommunikációs státusz kapcsolatának vázlata
(Zsuzsi jegyzetei alapján)
Jürgen Zinnecker teóriája:
Civilizációs korszakváltás és az ifjúság – két különböző korszak:
→ átmeneti ifjúsági korszak (indusztriális társadalom)
→ iskolai ifjúsági korszak (posztindusztriális társadalom)
Átmeneti ifjúsági korszak:
- korlátozott ifjúkor: szakma megszerzése → munka → gyorsan házasság, gyerek
- ebben a korszakban az ifjúság kevés és rövid szociális önsúllyal rendelkezik
- kényszerű átmeneti időszak, szorosan kötődik a társadalom intézményrendszeréhez
- de a tapasztalt felnőttekhez képest kezdők → alárendelt szerepet játszanak
Iskolai ifjúsági korszak:
- az ifjúkor relatíve önálló életszakasz, amelynek keretei között specifikus társadalmi életmódok, kulturális formák, politikai, társadalmi orientációs minták alakulnak ki.
- egyre későbbre tevődik a képzés befejeződése
- jellegzetes iskolán kívüli, szabadidős életmód
- fontos szerepet kap az együttélés, szexualitás kipróbálása
- a kereső tevékenység kényszerétől relatíve mentesített életszakasz
- tág tere van a személyes időfelhasználásnak, személyes aktívításoknak
- fiatal polgárok külön státusza → egy időre a társadalom felmenti őket a családalapítás, munkába állás alól
- „tendenciaszerűen a henyélés korszaka”
- az iskolán kívüli karrierek sokfélesége jön létre (popzene, sport, politika)
Szabadidő és társadalmi különbségek:
- kialakul a fiatalok fogyasztói státusza
- növekszik a fogyasztás és a szórakoztató eszközökkel való ellátottság, a kommunikációs státusz
- a középosztályosodó fiatalok számára egyre fontosabb a szabadidő → szabadidő ipar kiépülése
- lesznek leszakadók, akik mindebből kimaradnak (pl kutatás a Szigeten: középosztály felülreprezentáltsága)
- veszélyek:
- egzisztenciális, pszichológiai bizonytalanság
- nagy a veszélye a rossz döntéseknek
- a kockázatok már nem csak a kevésbé képzettek körében (pl. drogfogyasztás)
- nő a fiatalok (ezen belül a nők) sebezhetősége
Kommunikációs szokások:
Relatíve önálló életszakasz: önálló kommunikációs státusz
-14-20 évesek 97%-a rendelkezik mobiltelefonnal
- 79% saját számítógéppel
- 56% saját internethozzáféréssel
- a mobilkommunikáció elmossa a lokalitás határait, a fiatalok egyszerre több valódi közösség résztvevői lehetnek + virtuális terek, virtuális közösségek!
- az iskola már nem határozhatja meg az ismeretek forrását, a tudásblokkok elsajátításának sorrendjét
- az iskola új szerepe:
- tudás birtoklásának monopóliumát átadja
- szolgáltató fórum
- az újabb tartalmak értelmezésében segítség
Beágyazott kommunikációs státusz:
az internet, a mobiltelefon, a másodlagos szóbeliség adta lehetőségek demoralizáló hatása nem egyenlő módon jelentkezik mindenkinél
két csoport:
- az egyik, akiket sz iskola úgy szocializál, hogy az életük hatékony részévé tudják tenni az új kommunikációs hálózatokat
- a másik, akik vagy el sem jutnak a hálózati kommunikáció megismeréséig, vagy mentálisan legyengülve belevesznek..
Gábor Kálmán: Globalizáció és ifjúsági korszakváltás
(Zsuzsi jegyzetei alapján)
Ifjúsági korszakváltás:
- Ny-Európa; ’60-as, ’80-as évek
- Lényege:
- társadalmi reprodukció megváltozása
- iskolai tudás felértékelődése
- „amatőr” ifjúságio státusz „professzionális” ifjúsági státusszá alakul
→”munkanélküliség forgatókönyve”:
- hamar kialakul a leszakadó fiatalok csoportja, akik nagyon kis eséllyel integrálódnak a társadalomba
→ „szabadidő forgatókönyve”
- középosztályosodó fiatalok számára a szabadidő fontos területté válik, szabadidőipar épül rá
Balázsi Zoltánné: A szabadidős tevékenységek formái, alkalmazási területei, eszközei, módszerei
(saját jegyzetek)
A szabadidő fogalma:
- A munkán kívüli időnek az a része, amely az anyagi kényszer alapján feltétlenül szükséges elfoglaltságok idején felül, e kényszeren kívül eső tevékenységre fennmarad.
- A munkán kívüli időnek az a része, melyet az egyén szabad akaratából végzett tevékenységek végzésére fordít. Nem irányított, önkényesen alakuló, tetszőleges cselekvési lehetőség – eslősorban a pihenés és a szórakozás területén.
Felhasználását befolyásolják:
- a társas élet lehetőségei
- művelődési és szórakozási alkalmak
- az egyén anyagi helyzete
- az egyén igényei, képességei
Tudományos technikai forradalom → az ismeretek rendszeres megújulása → folyamatos önképzés → szabadidő funkciójának megújulása
Korábban: kikapcsolódás
Ma: munkával és társadalmi problémákkal kapcsolatos tájékozódás; a kulturális javak elsajátítása
(ma több a szabadidő – ezt a tudományos és technikai forradalom tette lehetővé.)
1.: A szabadidős tevékenységek rendszere:
- a személyiség önmegvalósításának része
- a gyermek műveltségi szintjének, életkotának, személyiségének megfelelő → visszahat: alakítja a személyiségét.
- függ az iskola oktató–nevelő munkájától: egyre fontosabb feladata
- legkedveltebb: tv, sport, zene, olvasás, játék (meg ugyebár internet azóta)..
2.: Az iskola szerepe. Környezeti hatások – szocializáció – személyiségformálás – önmegvalósítás – nevelés összefüggései
- önmegvalósítás, önkibontakoztatás → fontos az iskola szerepe
- az iskola alapvető feladatai: 1: a műveltségi igény kialakítása 2: önismeret (képességeik, adottságaik határai, lehetőségeik)
- a boldogulás feltételei: tárgyi és személyi környzete megismerése (és önmagunké)
- egyén és közösség egymást formáló kapcsolata
- családi korszak „vége” → spontán gyermektársulások: együttes tevékenységek, jelenségek együttes értékelése; kedvező szociális mikrokörnyezet
→ később: szűknek érzi e környezetét: keresés korszaka: keresi „intellektuális családját” → tájékozódás vágya (minden érdekli) → majd specializálódási vágy → esztétikai és fizikai tevékenységi formák időszakának kezdete
- önművelés, önnálló ismeretszerzés legfontosabb eszközei: könyvek, internet, stb. cél!: készség kialakítása – a forrásokhoz képes legyen önállóan hozzájutni → önálló ismeretszerzés!
3.: A művelődési házak, öntevékeny művészeti csoportok feladatai
Lehetőséget, segítséget biztosítani a gyerekeknek:
- lépést tarthassanak a korral
- folyamatosan képezhessék magukat
- nyomon követhessék a tudományok és művészetek fejlődését
Pedagógiai funkciói:
- szabad önmegvalósítás
- életkori sajátosságoknak, pszich-i alkaltnak megfelelő művelődési lehetőségek
- szabadidő hasznos eltöltése
Feladatrendszere:
1: könyv és játék jellemformáló hatása
2: alkotóvágy kifejlesztése
3: művelődési készség, képesség elsajátítása
4: önképzés igényének kifejlesztése
5: gyermeki személyiség fejlődése
6: gyermek egyéni kedvtelésének kielégítése
7: kulturális intézmények szolgáltatási körének megismertetése
4.: A tanórán folyó és a tanórán kívül kibontakozó nevelés egysége
- lényeg: építsenek egymásra
- a tanórán kívüli tev-k is pedagógiailag szervezettek legyenek (életkori sajátosságok, fejlődési szakaszok figyelembevétele, stb.)
- a szabadidő hármas funciója:
1: személyiségfejlődés
2: pihenés, regenerálódás
3: kompenzálás