Szereplők és szerepek az iskolában

Gyakorlati pedagógia könyv, 6. kötet

 

1. Szereprendszerek az iskola belső világában
   1. Az iskola vezetését meghatározó szerepek

-       Igazgató

-       Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásért

-       Gyakorolja a munkáltatói jogokat

1. Tanárok, nem pedagógusok felvétele, elbocsátás

-       Dönt: minden ügy amit a jogszabály vagy a kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe

-       Pedagógiai munkáért felel, minőségirányítási munka, rendszeres eg.ügyi vizsgálat megszervezése

-       Egy személyben felelős a szervezeti és szakmai működésért

1. Szakmai irányítás+ részvétel
2. Iskola aktív tanára—kevesebb kötelező óraszám

-       Pedagógus kollegákkal kooperálva

-       Választás: pályázat

 

-       Igazgatóhelyettesek

-       Általános jelleg vagy egy-egy speciális terület

-       Függ a tanulói létszámtól

-       SZMSZ rendelkezik róla, mit takar pontosan ez a munkakör

-       Lehet pl.: tanulmányi i.h., operatív i.h.

 

1. 1. Speciális tanári szerepek: osztályfőnök (ld.2. tétel család és iskola kapcsolata)

-       Legsokoldalúbb, legösszetettebb szerep

-       Osztállyal kapcsolatos belső feladatok

1. Tanulók  (közösség) megismerése
2. Egyéni, közösségre irányuló fejlesztő tevékenység
3. Iskolát képviseli a tanuló felé és fordítva
4. Tudatosan alakítja az osztály életét

-       Osztállyal kapcsolatos külső feladatok

1. Iskolán belüli világ felé, iskolát befogadó társadalmi környezet felé képviseli a gyereket
2. Társadalmi jelenségeket közvetíti a diák felé

 

1. 1. Speciális végzettségű vagy speciális feladatot ellátó szakemberek az iskolában

-       Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős

-       Iskolapszichológus

-       Fejlesztő pedagógus

-       Szociális munkás, szociálpedagógus

-       Könyvtáros asszisztens

-       Szabadidő-szervező

-       Pedagógiai asszisztens

-       Oktatástechnikus

1. Tanári közösségek az iskola szervezetében
   1. Nevelőtestület

-       Iskolában tanító pedagógusok közössége

-       Iskolai nevelési és oktatási ügyeinek legfontosabb tanácskozó és döntéshozó közössége

-       Pedagógusok és szakmai segítői

-       Rendszeres ülésezés

-       Döntési jogkör:

-       Ped.program módosítása, elfogadása

-       SZMSZ módosítása, elfogadás

-       Intézmény éves munkaterve—értékelések,beszámolók

-       Házirend elfogadása

-       Magasabb évf.lépés

-       Fegyelmi ügyek, osztályozó vizsgák

1. 1. Szakmai munkaközösség

-       Azonos szaktárgyak, műveltségi területekhez tartozó szaktanárok

-       Cél: módszertani tanácsok, ötletek, óralátogatás, helyettesítés

-       Hiányosságok: nem tanítják ugyanazokat a gyerekeketà egy-egy gyerekkel kapcsolatban nem tudnak konzulálni

-       Akár iskolák között

1. 1. Osztályt tanító tanárok munkaközössége

 

1. Működő közösségek
   1. Iskolaszék

-       Nevelőtestület, szülő, tanuló, intézményfenntartó

-       Érdekegyeztető fórum

1. 1. Szülői értekezlet

-       Egy-egy osztályban tanuló gyerekek szüleinek érdekegyeztető fóruma, szervezési kérdések, feladatok

-       Félévente 2-3alkalom

-       Szülők tájékoztatása

1. 1. Szülői szervezetek

-       Önszerveződő közösségi

 

1. Informális szerepek az iskola belső világában

-       Meghatározza: az életkor,pályán eltöltött idő,közös asztal

 

1. Segítők segítése az iskolában
   1. Pszichológusok
   2. Gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok
   3. Gyermekvédelem
   4. Kortárssegítők
   5. Diákönkormányzat
   6. Szabadidő-szervező

 

diákok szerepe:

- irányító funkciót ellátó szerepek:

képviselők

szóvátevők

szervezők

- iskolai értékek mentén szerveződő szerepek:

elismert diákok

szorgalmasak, kitartók

szakértő

művelt

- kortársi normákmentén szerveződő szerepek:

nevetettők

sportolók

művészetkedvelők

ügyeskezűek

üzletiérzékűek

kapcsolatépítők

kellemes partnerek

peremhelyzetűek

helykeresők

 

 

 

A pedagógusszerep alakulása, a pedagógusokkal szembeni elvárások alakulása

 

Pedagógia problématörténete: Pedagógusszerep történeti változása

 

1. Peidagógosz—ókor

-       Példaképként való megjelenése

-       Hivatalos „tananyag” közvetítése

-       Gyerekek jellemformálása

-       Nevelő vezető szerepe (vezetés-követés kettőssége)

-       Peidagógosz= gyermekvezető

-       Cél: a növendék eljuttatása a valódi megismeréshez, igazsághoz (Platón barlanghasonlat)

-       Római nevelés

1. i.      Belső fegyelem igénye
2. ii.      Fontos követelmény: meghatározott lelki minőség—önnevelés
3. iii.      Műveltség+ megfelelő erkölcs
4. iv.      Cicero: józan értelem

 

1. Középkori klerikus és iskolamester

-       Keresztény felfogás—Jézus az emberiség legfőbb tanítója, nevelés legfőbb ideálja

-       Legfőbb példakép—Istenà Krisztus személyében való megtestesüléseà utánzás útján

1. i.      Belső fegyelem
2. ii.      Megfelelő iskolázottságà megérthetik a Szentírás mély gondolatait

-       Keresztény nevelő: vallásosság, jámborság, műveltség

-       A cél elérése érdekében a büntetés megalapozottà bot, virgács, pálca

-       Testi fenyítés ellen lépett fel a humanizmusà gyermekszeretet, gondoskodást hangsúlyozva

-       Reformáció: gyermek „tökéletlen” állapotà felnőtt nevelők követelményei a fegyelemre, szigorú rendszabályokra

-       Felnőttkori feladatokra, hivatásra való felkészítés+ önálló cselekvésre is alkalmas ember

1. i.      Pedagógiai érzék, bizalom

-       Kerülni: megalázás, félelemben tartás

 

1. Pedagógiai munka szakszerűvé válásának kezdetei

-       Legfontosabbà önállóság kialakításaà ehhez: gyermeki fejlődés alapvető ismerete+ empátia

-       Rousseau Emil—modern pszichológiai szemléletmód+ szakszerű pedagógiai munka igénye

-       Megfelelő helyzetek alakítása

-       Pestalozzi: nevelő munka—gyermek szükségleteire alapozva; gyermekekkel közösen lehet megtalálni a helyes utat

1. i.      Pozitív antropológia
2. ii.      Megértő hallgatás, közös beszélgetés, együtt gondolkodás

 

1. Herbartizmus pedagógusfelfogása

-       Aktív, tervszerű, irányító-vezető tevékenység; oktató-nevelő munka

-       Gyerekek belső fegyelme meghatározó, elsődlegesà „önként tanulás”

-       Alaposan fel kell készülni az órákraà tudományos alapokon nyugvó, speciális képzésà szakmai tudás megszerzése

-       Szakmai professzió

-       Tanári hierarchia—iskolai hierarchia alapjai (igazgató—ig. helyettes stb.)

-       Legfontosabb elemek: tanári előadás, magyarázat, bemutatás, tanári irányítással történő elsajátítás, felelés, másolás, utánzás, emlékezetből való megtanulás, osztályzás, teljesítményhierarchia

-       18-19.sz. differenciálódik a képzés: tanító, középiskolai tanár, polgári iskolában tanítók

 

1. A pedagógus szakmák eltérő társadalmi elismertsége és javadalmazása

-       Szaktanári rendszerà tudomány, magasabb műveltség előtérben

-       Tanító—nevelés áll a középpontban

-       Konfliktus

-       Tanárok-tanítók fizetése között is van különbség (falu- város között is fennáll)

 

1. A pedagógiai munka differenciálódása

-       Századfordulóà tekintélyelvű iskolaàß gyermekközpontú szemlélet konfliktusaà reformpedagógiai mozgalmak

-       Nevelőkkel szemben új típusú elvárások

1. i.      Tilos az erőszakos eszközök használata
2. ii.      Életszerűség, szemléletesség, tényszerűség
3. iii.      Gyermeki igények elfogadása
4. iv.      Cél: öntevékenység kialakítása

-       Gyermekkép változásának lehetséges oka à háborúkat követően a felnövekvő generáció felszabadult a szülői kontroll alól (apák hadifogságban, elestek…; anyák dolgoznak stb.)à ifjúsági tömegmozgalmak, lázadó ifjúságà erősödő szakértői kontrollà pedagógia—szakmaiságra törekvésà differenciálódásà erősítette a szakmai hierarchiát

-       Tendenciákà tanácsadói funkció erősödése; közoktatási int. kizárólagos oktató funkciójának bővülése; személyre szabottság; nevelés középpontba helyezése

 

1. A különböző reformpedagógiai koncepciók pedagógusfelfogása (részletesebben gondolom a ref. ped. tételben)

-       Waldorf

1. i.      Leginkább hű a hagyományos tanár felfogáshoz
2. ii.      Legfőbb példakép
3. iii.      Gyerekek fejlődésének folyamatos nyomon követése
4. iv.      Osztálytanító—8évig (osztályfőnök feladatai: család megismerése stb.)
5. v.      Szeretettel
6. vi.      Waldorf- tanárképzők
7. vii.      Család- iskola együttműködése

-       Jena plan

1. i.      Folyamatos ismeretközvetítő—az oktatást biztosító tanítási egységekben
2. ii.      Korszerű tudományos ismeretekre alapozva; konkrét pedagógiai helyzetekre odafigyelve àsaját egyéni arculat kialakítása, módszertan
3. iii.      Elveti az osztályozást
4. iv.      Kétféle írásos értékelés: objektív, szubjektív jellemzés

-       Montessori

1. i.      Gyermek tevékenységterének életkori szempontok figyelembevételével történő megszervezése
2. ii.      Tanulói önművelődési folyamat hátterében tevékenykedő szervező-irányító à előkészíti a taneszközöket, szakszerű használatra ügyel, megfigyel, személyre szabott segítség

-       Dalton plan

1. i.      Szabadság, együttműködés, hatékonyság
2. ii.      Pedagógus: különböző ösztönző hatások megteremtéseà terem berendezése, eszközök előkészítése
3. iii.      Gyermeki természet minél alaposabb megismerése

-       Legfőbb jellemzők általában:

1. i.      Megszűnik a „frontális” irányító szerep
2. ii.      Gyerek egyenrangú partnerà bekapcsolódik a folyamatba

 

 

 

Jelentés a magyar közoktatásról 2006—Nagy Mária- Varga Júlia: Pedagógusok

 

1. Pedagógusszakma változásai, nemzetközi és hazai kihívások

-       Tanulók teljesítményét első sorban a tanárok minősége határozza meg

-       EU: pedagógushiány—tanári állomány elöregedése

• Alternatív karrierlehetőségek
• Tanári pálya vonzerejének növeléseà bérek emeléseà teher a költségvetésre

-       iskoláskorú népesség számának csökkenése, a tanulói összetétel változása a középiskolákban

-       pedagógusok teljesítménymérésének bevezetése, a bérezési rendszer teljesítményekkel való összekapcsolása ajánlásként nemzetközi szervezetektől

 

1. Létszám és összetétel
   1. A pedagóguslétszám alakulása

-       Mo. 1990 óta folyamatosan csökkent az iskoláskorú korosztályok létszáma

-       középiskolai tanulók száma az időszak első felében jelentősen, majd lassabb ütemben növekedett

-       pedagógusok létszáma nem követte a tanulók létszámának csökkenését

-

 

-       magas pedagógusfelhasználással dolgozik.

-       magyar közoktatásban jóval kevesebb tanuló jut egy tanárra, mint az OECD-országok átlagában

-       2007 szeptemberétől egyes pedagógus-munkakörökben megemeli a pedagógusok kötelező óraszámát

1. 1. A szakma összetétele és rétegződése

-       Nők aránya tovább nőtt:

• alapfok:76à 83%
• középfok: 46,5à 63%

-       kor szerint egyre kevesebb a fiatal

1. 1. A pályakezdő pedagógusok összetételének változása

-       Átlagosnál is nagyobb a nők arányaà elnőiesedés

-       Nagyobb a főiskolát végzettek aránya középfokon

1. 1. A nem pedagógus iskolai dolgozók

-       Magas az arányuk

1. Foglalkoztatás és bérezés
   1. Foglalkoztatási viszonyok változásai

-       97%-ban közalkalmazotti jogviszonyban

1. 1. A közoktatásban foglalkoztatottak keresetének változása

-       Elmúlt évek béremelés

-       A közoktatásban foglalkoztatott pedagógusok keresetének változása

 

 

1. Pedagógusképzés, pedagógusszakma folyamatos fejlesztése
   1. Pedagógushallgatók számának alakulása

-       1990-1998 növekedés

-

1. 1. A pedagógusképzésben végzett hallgatók közoktatásban történő elhelyezkedését meghatározó tényezők

-       Több mint 60% nem pedagógusként helyezkedik el

1. 1. A képzés jelenlegi struktúrája és intézményei

-       Régi (kifutó)- új rendszer

1. 1. A pedagógusképzés átalakulása, a kialakuló új struktúra

-       Pedagógusoktól elvárt szakmai kompetenciák

-       Tanulói személyiség fejlesztése

-       tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztése

-       pedagógiai folyamatok tervezése

-       a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésé

-       az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztése

-       a tanulási folyamat szervezésére és irányítása

-       a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása

-       szakmai együttműködés és kommunikáció

-       szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: